Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 1-2. sz.

Múlt és jövő - Hideg Éva-Nováky Erzsébet: Jövőorientáltság és vallásosság

A valamilyen vallás szerint megkereszteltek római katolikusok, görög katolikusok, reformátusok, evangélikusok és zsidók voltak. Ez utóbbiak aránya nem érte el az 1%-ot sem - arányuk mindössze 0,4%, azaz 4 fő volt vallotta magát zsidó vallásúnak -, ezért vélekedésüket statisztikailag nem indokolható külön vizsgálni. A megkereszteltek eltérő gyakorisággal gyakorolják vallásukat, amit a templomba járás rendszerességével mértünk. Ez alapján képeztük a vallásukat rendszeresen gyakorlók, a vallásukat rendszeresen nem gyakorlók és a nem vallásosak csoportjait. A vallásukat rendszeresen gyakorlóknak azokat tekintettük, akik heti rendszerességgel járnak templomba, vagy havonta gyakran illetve havonként. A vallásukat nem rendszeresen gyakorlók azok, akik évente járnak templomba. (1. táblázat) 1. táblázat. A minta összetétele (%-ban) Megnevezés Százalékos megoszlás Római katolikusok 68 Görög katolikusok 4 Reformátusok 19 Evangélikusok 5 Nincsenek megkeresztelve 4 Összesen 100 Vallásukat rendszeresen gyakorlók 19 Vallásukat rendszeresen nem gyakorlók 47 Nem vallásosak 34 Összesen 100 A válaszadók szinte kizárólag mind meg vannak keresztelve, közel 70%-uk római katolikus, majdnem egyötödük református. A görög katolikusok és az evangélikusok aránya közel azonos, 4-5%. A válaszadók majdnem fele vallását nem gyakorolja rendszeresen, több mint egyharmada nem vallásos. A vallásukat rendszeresen gyakorlók aránya alig éri el a 20%-ot. A jövőhöz való viszony Ajövőhöz való viszonnyal kapcsolatban arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon foglalkoztatj a-e a jövő az embereket, vajon mit gondolnak, milyen mértékben függ tőlük a jövő, tudják-e befolyásolni sorsukat és bíznak-e vagy félnek-e a jövőtől. Válaszadóink többsége azt a felfogást képviseli, hogy nemigen foglalkozik a jövővel (79%), sorsa alakulása tőle függ (81%), sorsát azonban nem nagyon tudja befolyásolni (86%) és többé-kevésbé bízik a jövőben (84%) vagy fél a jövőtől (75%). Ez a fajta jövőhöz való viszony nemcsak bizonytalan, hanem ellentmondásos is. A fő ellentét a között feszül, hogy bár az egyéntől függ ugyan a jövője, de sorsát mégsem tudja befolyásolni. Ez az ellentmondás stresszhelyzetet is tükröz.