Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 1-2. sz.

Múlt és jövő - Pomogáts Béla: A Duna vallomása

MÚLT ÉS JÖVŐ POMOGÁTS BÉLA A Duna vallomása Egy televíziós filmet nézek, amely a Duna-menti városokat, tájakat, országokat mutatja be: Donaueschingen és Sulina, a Fekete-erdő" és a Fekete-tenger között. A film turisztikai látványosságokban gazdagon próbál képet adni azokról a történelmi konfliktusokról, amelyekkel a táj múltja terhes. Voltakitt öldöklő háborúk, valóságos genocídiumok, de épültek csodálatos régi városok is. Regensburgra, Passaura, Linzre, Bécsre, Pozsonyra, Budapestre, Belgrádra gondolok, és épültek templomok, kolostorok, kastélyok, épültek könyvtárak, színházak és egyetemek. Mindez a Duna mellett, a Duna partján, amely ilyen módon nem csupán egy hatalmas folyó, nem csupán egy változatos természeti táj tengelye, hanem az európai történelem és művelődés egyik legfontosabb ütőere, akár a Rajna, a Szajna vagy a Visztula. A Duna igazából lehetne a közép-európai régió jelképe is. Nem véletlenül nevezte el az általa tervezett regionális államszövetséget „Duna-konföderációnak" Kossuth Lajos, és persze nem véletlenül nevezte el magát a folyó nevéről a Duna Televízió. A Duna már régóta nemcsak egy folyó neve, hanem egy történelmi metafora is; a Duna-tájnak sok tekintetben közös sorsa és lelkisége van. Már csak ennek következtében is megsokasodtak a magyar irodalomban a Dunát idéző, a folyó nevét szimbolikus értelemben használó költemények, regények. Olyan versekre gondolok, mint Ady Endre A Duna vallomása, József Attila A Dunánál, Illyés Gyula A Dunánál Esztergomban című művei, és olyan regényekre, mint az éppen mostanában az olvasó kezébe kerülő regénytrilógia első két kötete, az Írországban élő, könyvtárigazgató Kabdebó Tamás Pezsdülés, illetve Árapály című munkái, vagy Esterházy Péter Duna-könyve, a Hahn-Hahn grófnő. Az egyik leghíresebb Duna-könyv pedig a középeurópai gondolat elkötelezett hívének, a trieszti egyetemen tanító, olasz Claudio Magris regényes történelmi esszéje, a nálunk is népszerű A Duna című munkája. A történelmi táj az európai kultúra nagyszerű emlékeit őrizte meg, ugyanakkor igen sok konfliktus szomorú emlékét is magában rejti. Hiszen a Duna-tájat félbevágja az a hagyományos történelmi és művelődéstörténeti törésvonal, amely a kontinens nyugati és keleti régióit választja el egymástól. ADuna nyugati vidékei: Württenberg, Bajorország, Ausztria és még a magyar Duna-vidék is a nyugati kultúra otthonai, Belgrádtól keletre azonban a Balkán kezdődik, sok történelmi nyomorúsággal, etnikai küzdelmekkel, gazdasági és civilizációs elmaradottsággal. Ennek az elmaradottabb, a kisnépek ellentéteitől, a gyűlölködő nacionalizmusok mérgétől szenvedő