Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 1-2. sz.

1848 - Hárs Ernő: Petőfi Sándor egy calabriai gróf szemével Armando Lucifero eposza

lábbal, hallassam, babérövezetten, a szent kiáltást: „Minden lánc letörve, szabad a Hun, zsarnoka csak az Isten!" (A szerző előszeretettel használja a Magyar helyett a Hun elnevezést.) * * * A cantica, bármennyire a valósághoz híven ismerteti Petőfi tüneményes pályafutását, nem tartozik a költő sablonos életrajzai közé. Különleges íze és eredetisége az első soroktól kezdve világosan érzékelhető. Ennek legfőbb oka az, hogy a széleskörű történelmi tájékozottsággal rendelkező gróf Petőfi életét és a szabadságharcot, minden hazafiúi rokonszenve mellett, a kívülálló szemével nézi. Az elfogultság és a pártatlanság sajátos keverékét képező szemlélete így egyaránt vezet érdekes háttérmegvilágító és számunkra hízelgő vagy kevésbé hízelgő megállapításokra. Ahogy az egykor magyar vitézséggel küzdő horvátok lealjasodásáról, a lengyelek közötti árulásokról vagy a Bem elleni honfitársi áskálódásokról beszél, néhány szóval is sokat segít a rejtett összefüggések megértésében. A rebellis magyar fül némi kaján elégtétellel hallhatja tőle, hogy a Felix Austria milyen riadt ingerültséggel fogadta a szabadságszellem honi ébredésének első megnyilvánulásait. Dühtől s félelemtől felborzolt tollakkal járkált miatta s rikácsolgatott a kétfejű osztrák madár, s védelmezte fenyegetőleg két véráztatta aranykoszorúját, melyet reá csupa gaztett akasztott! Vagy, hogy a sokévszázados Habsburg-politika milyen nemzetközi minősítést kapott. Osztrák fajzat ellen küzdünk itt, mely mindig aljas, gonosz volt a krónikák szerint, s jogot nem ismert! [...] Fösvényen óva mindig a sajátját, a másokéra éhezett, s a csórét bárhova dugta, nem tért préda nélkül fészkére vissza! Még keményebb bírálat éri a Szkítáknak nevezett oroszokat. Te irigy Szkíta, akiben kiirtott az önvád minden természetes érzést, nem csillapult ártatlan vért kívánó örökös szomjad s bitorlásra éhes szüntelen vágyakozásod, hiába csatoltattad parasztjaid rögéhez Lengyelország pusztává vált mezőit! Nem volt elég neked, hogy jóllakasson, Radziwill és Dwernicki, ez a két nagy