Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 3 (1997) 3-4. sz.
Veöreös Imre: A Diakonia és a Credo köszönete Andorka Rudolfnak
környezet, a fiatalok és magasabb végzettségűek arányának növekedése újfajta feltételeket teremt és új feladatokat állít a vallási közösségek elé... Ugyanakkor a feladatok ellátását megkönnyítheti az ebben a tanulmányban körülírt intenzív vallási érdeklődésű fiatal értelmiségi csoport, ha - illetve ahol - be tudnak ebbe a munkába kapcsolódni. Az 'önkéntesek' fokozódó bekapcsolódása a fónivatású 'specialisták' (papok, lelkészek) mellé viszont, mint arra Tomka Miklós felhívta a figyelmet, maga is hozzá fog járulni ahhoz, hogy a hanyatló hagyományos modellt lassan egy új modell váltsa fel. Ez új modell tartalmának, részleteinek kidolgozása már túl van a szociológus szakterületén és feladatkörén." Négy evangélikus értelmiségihez intézett kérdésre Andorka Rudolf vallomást tett a lutheranizmus értékéről: Miért fontos nekem a magyar lutheranizmus? Nyolc pontos válaszát röviden említem (Diakonia 1990/1. szám). „Nagyon fontos számomra, hogy a lutheranizmus, különösen Magyarországon összekapcsolódott a társadalmi haladás eszményei melletti kiállással... Afenti haladó társadalmi eszmények melletti állásfoglalásból következik a lutheranizmusnak az a számomra nagyon fontos jellemzője, hogy toleráns volt a más nézeteket elfogadókkal szemben... Számomra a magyar lutheranizmus egyik legvonzóbb jellemzője a magyarsághoz való viszony: a nemzet melletti elkötelezettség párosulása a más nemzetekkel szembeni mindenfajta ellenségesség elutasításával... A haladó társadalmi eszményekhez, a toleranciához, de talán leginkább a magyarságtudathoz kapcsolható az a tény, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház nagy szolidaritást mutatott az izraelita vallású magyar állampolgárok iránt, majd a zsidóüldözések idején a zsidóknak minősítettek iránt... A lutheranizmuson keresztül ismertem meg az úgynevezett szituációs etikát, más szóval azt az elvet, hogy lehetetlen minden helyzetben alkalmazható konkrét cselekvési szabályokat, parancsokat megfogalmazni, hanem mindenkinek magának kell minden konkrét helyzetben újra és újra megvizsgálnia, hogyan lehet a 'szeresd Istent és embertársaidat' legfőbb parancsolatot legjobban megvalósítani." A fenti válaszait keretező első, második és utolsó pontot említem végül. „Mint fiatalságom óta tudományos ambíciójú ember számára különösen fontos számomra a lutheranizmus nyitottsága a tudományok iránt... A tudomány iránti nyitottsággal összefügg a bibliakritika elfogadása, sőt értékelése... Végül, de talán elsősorban a lutheranizmus azt a teológiát jelenti számomra, amelynek középpontjában Jézus személye és tanítása áll, azé a Jézusé, aki közel kétezer évvel ezelőtt Palesztinában élt és vállalta a kivégeztetést, és akinek cselekedeteiről és szavairól az újtestamentumi könyvek szerzői tudósítanak..." Piac és/vagy erkölcs? A közgazdaságtan és a szociológia emberképe és társadalomképe című Andorka-tanulmány annak a kihívásnak tett eleget, hogy „nagy társadalmi és történelmi változások idején minden korszak megkísérli megfogalmazni emberképét." (Diakonia 1991/2. sz.) „Az elmúlt évtizedekben a társadalomtudósoknak arra kellett a figyelmet felhívniuk, hogy a piaci mechanizmus hatékonyabban irányítja a gazdaságot, mint a központi tervezés. Úgy gondolom, hogy a közhangulat ma az ellenkező végletbe csapott át, sokan minden gazdasági és társadalmi probléma megoldását a piactól várják. Ezért ideje azt hangsúlyozni, hogy a piaci gazdálkodás eredményességéhez szükség van... erkölcsi és értékrendre... Az erkölcsi és értékrendszer legfontosabb alkotói közé tartoznak minden társadalomban az egyházak, a vallási közösségek, nemcsak tanításukkal, hanem példamutatásukkal is. Ha az egyházak nem tudnak ennek a feladatuknak megfelelni, akkor nemcsak saját jövőjüket ássák alá, hanem az egész magyar társadalomét."
