Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 3 (1997) 3-4. sz.
Veöreös Imre: A Diakonia és a Credo köszönete Andorka Rudolfnak
VEÖREÖS IMRE A Diakonia és a Credo köszönete Andorka Rudolfnak Vissza kell fognom a tollamat, amikor róla készülök írni. Közel húsz évnyi barátság fűzött hozzá. Sokat beszélgettünk, sokat is kaptam tóle nem egy területen. Közös volt bennünk az ifjúság szeretete. De nem folytatom. Inkább felhívom a figyelmet a róla elhangzottakra. Kovácsházi Zelma lelkész igehirdetésére a ravatal mellett és Reuss Andrásnak, a Hittudományi Akadémia rektorának az Evangélikus Egyház nevében elmondott búcsúszavaira. Mindkettő' megjelent az Evangélikus Élet július 27-i számában. Glatz Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének búcsúzó beszéde átfogja Andorka Rudolf egész életét és pályafutását. Szövegét jelen számunkban teljes terjedelmében közöljük. Frenkl Róbert nem csak a távozó tudósnak, hanem a gyermekkori barátnak is emléket állít írásában. Andorka Rudolf későbbi határidőre kért tanulmányát két héttel halála előtt elkészítette és megküldte mostani számunk részére, annakjeiéül, hogy feladatát az utolsó napokig végezte. Jelentős utolsó könyve recenziójára kérdésemre Tóth István Györgyöt, tanítványát ajánlotta. A Bevezetés a szociológiába c. kötetről a Kulturális figyelő rovatunkban hozzuk ezt az ismertetést. Nekem nem marad más, mint félretéve személyes emlékeimet és visszafojtva baráti érzéseimet, tárgyilagosan visszasugározzak néhány töredéket abból a tizenegy tanulmányból, melyet kérésemre mindig szívesen írt egyházunk értelmiségi folyóiratának, a Diakoniának, majd a Credonak. Andorka Rudolf a Diakonia 1988/1. számában írja a Hittel vagy hit nélkül 1 ? című, A vallástól való elfordulás és vallási megújulás Magyarországon alcímű tanulmányában: ,Az utolsó években a hazai és külföldi sajtóban és más tömegkommunikációs eszközökben egyre gyakrabban találkozunk azzal a véleménnyel, hogy hazánkban, sőt a más európai szocialista országokban, közöttük a Szovjetunióban is sajátos vallási megújulás megy végbe, növekszik az érdeklődés- különösen a fiatalok körében - a vallás iránt... A szociológus számára fájdalmas lemondást jelent, hogy még egy ilyen nagyszámú emberre kiterjedő adatfelvételből sem tud >négydimenziós< és >ötdimenziós" táblázatokat készíteni. Azt gondolom azonban, hogy a fenti elemzések alapján is megfogalmazhatjuk azt a következtetést, hogy éppen ebben a társadalmi kategóriában, a fiatal nagyvárosi, felsőfokú végzettségűek között, lehetünk tanúi a vallás iránti érdeklődés lehatározottabb fokozódásának... Ezek a fiatalok nem 'deviánsán'vallásosak, nem 'vonulnak ki ebből a társadalomból', hanem a fiatal nemzedék legműveltebb és legaktívabb rétegéhez tartoznak." „Mivel az okokat nem ismerjük pontosan, még kevésbé lehet megjósolni, hogy ez a tendenciaváltás tartós lesz-e és tömegessé válik-e. Azt az állítást azonban megkockáztathatjuk, hogy a jövő attól is függ, hogyan viszonyulnak az egyházi szervezetek és közösségek ezekhez a változásokhoz. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a nagyvárosi
