Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 3 (1997) 1-2. sz.
Tátrai Zsuzsanna: Evangélikus vallási néprajz
szokásban a pünkösdölés és a kiskirálynőt cucorkának nevezték. A háziaktól lisztet, tojást, sót, zsírt gyűjtöttek. Az adományokból a cucorka házánál rendeztek lakomát rántottából. A három nagy ünnepen szokás volt az úgynevezett oltárkerülés, mely a Nagyszebentől 17 km-re fekvő oltszakadáti evangélikusoknál rendkívül archaikus módon megy végbe ma is. Először a férfiak kezdik és szigorúan életkor szerint, egyenként egy 18. századi óntálba helyezik az adományaikat. *** Befejezésül néhány szót hadd szóljak a fenti tanulmány születésének körülményeiről: 1995-ben kérdőíves gyűjtést kezdeményeztem a Budapesti Evangélikus Gimnázium (Korén Pálné tanár) és az Országos Evangélikus Múzeum (dr. Fabiny Tibor professzor, múzeumigazgató) segítségével. A kérdőív a családi, iskolai és egyházi karácsonyi hagyományok feltárására készült. A pályamunkák javarésze szlovák eredetű gyülekezetekből jött, mint például Aszód, Domony, Galgahévíz, Galgaguta, Kiskörös, Szügy. Néhány magyar szokásleírás Zákányból (Somogy megye), Hatvanból és egy német eredetű Bonyhádról érkezett. A kérdőíves válaszok azt bizonyítják, hogy nemcsak a múltban, hanem napjainkban is léteznek evangélikus népszokások, helyi hagyományok. Az evangélikus népszokások történeti rétegeinek feltárásával is foglalkoztam Adalékok a népszokások történetéhez a XVIII. századból. (Az evangélikus egyház és a népszokások kapcsolatához) címmel. (Népi kultúra - Népi társadalom, XVIII. Budapest, 1995, 137-252.) Az eddigi eredmények eléréséhez nagy mértékben járultak hozzá azok a gyülekezeti lelkészek, akik évtizedeken át gyűjtötték és írták le saját környezetük evangélikus néprajzi hagyományait, önkéntes néprajzi gyűjtőpályázatokat küldtek be a Néprajzi Múzeumba, mint például Dedinszky Gyula, Koppány János. Az elmúlt évtizedben jelentek meg az alábbi forrásértékű tanulmányok: Huley Alfréd: Ünnep és ünneplés a Békés megyei evangélikus gyülekezetekben, In: Vallási Néprajz 2. Budapest, 1985: 373-400; Huley Alfréd: A Biblia a református és evangélikus népi tudatban Békés megyében, In: Vallási Néprajz 1. Budapest, 1985: 67-87; Koppány János: Harangozok és harangozási szokások Tótkomlóson, In: Vallási Néprajz 2. Budapest, 1985; 401-431; Hernád Tibor: Istenes magyar népmesék és Krisztus legendák, Budapest, 1996. Az evangélikus vallási néprajz kutatásához módszeres vizsgálatra van szükség. Fel kell tárni a lappangó publikált és adattári forrásokat. Ki kell választani néhány magyar, szlovák, német evangélikus gyülekezetet és kérdőívek, interjúk, videofelvételek segítségével regisztrálni a mai evangélikus vallási szokásokat mind a kalendáriumi ünnepek, mind pedig az emberi életfordulókkal (keresztelő, konfirmáció, esküvő, temetés) kapcsolatosan. Ugyancsak szükséges a levéltári kutatás folytatása elsősorban az Országos Evangélikus Levéltárban: egyházlátogatási jegyzőkönyvek, anyakönyvek, levéltári dokumentumok néprajzi szempontú vizsgálata.
