Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 3 (1997) 1-2. sz.
Czenthe Miklós: Melanchthon levele Nádasdy Tamásnak (1537)
gyakran [Dévai Bíró] Mátyásnak említettem -, hogy remélhetőleg a török kiűzésével a jövőben valamikor visszaáll Pannónia békéje." A levél megírásának évében tizenegy év telt el Mohács után (1526), de Buda elfoglalása, tehát a török hódoltság tartóssá válása csak négy év múlva következik be (1541). Ekkor még élt a remény, hogy a török uralom belátható időn belül visszaszorítható lesz. „A romlásnak indult tudományok támogatása kegyes és istenfélő szándékra vall, melytől a nehéz körülmények se tántorítsanak el." A következőkben Melanchthon felhívja Nádasdy figyelmét az új hit pártolásának fontosságára. A reformátorok elterjedt magyarázata szerint a török hódítás a bűnök és a bálványimádás büntetése. A hit megújításáért folytatott küzdelem így kapcsolódik össze a törökellenes küzdelemmel. „Remélem, hogy Isten támogatja terveidet, különösen ha azon igyekszel, hogy a tisztább egyházat (ecclesia puriits) tanítsák. Nem kétséges ugyanis, hogy a háború és a török szolgaság bűneink és bálványimádásunk büntetése. 24 Ha ennyire támogatod a nemes tudományokat, kérlek, a tudósok között engem is fogadj el." 25 A hitújítók éltek a humanizmus eszközeivel, a műveltség terjesztése és iskolák felállítása ezért volt fontos számukra. A reformátorok közti gyakori levélváltásnak köszönhetően az új hit rövid idő alatt, nagy területen terjedt el. Ennek köszönhetően a wittenbergi reformátoroknak, így Melanchthonnak is pontos és gyors értesülései lehettek arról, hogy a különféle területeken hogyan áll a reformáció ügye. Melanchthon vérbeli humanistaként nem hagyja ki az alkalmat, hogy az ókori görög mitológia példáját hívja segítségül. Nádasdyt, aki nevezetes volt a törökkel szembeni bátorságáról, Melanchthon a görög mitológia Herkuleséhez hasonlítja: „Egykor a görögök Herkulest a múzsák fejedelmének tartották, mert a jó fejeledelem hatalmával védi a tudományt. 26 Mivel ismeretes, hogy őseitek Herkulestől származnak, ezért tartsátok nemzeti erénynek a tudományok művelését és a híres nagyok példájának követését." A reformátorok tudták, hogy az új hit megvédéséhez szükségük van a fejedelmek hatalmának támogatására. A humanista Melanchthon meggyőződése szerint a kultúra támogatása fontos politikai feladat. Levele végén Melanchthon magyarországi híveit, mindenekelőtt Dévai Bíró Mátyást, továbbá Sylvester Jánost ajánlja Nádasdy Tamás pártfogásába: „Mátyást, a kiváló tudománnyal, bölcsességgel és kegyességgel rendelkező férfiút és Sylvester Jánost, e tudós férfiút, Nagyságod pártfogásába ajánlom. 27 A közjó érdekében Isten segítse Nagyságodat. Lipcse, 1537. október 7., alázatos szolgája, Philippus Melanchthon." Nádasdy patrónusi tevékenysége nagy jelentőségű volt: Dévai a sok üldöztetés után végre biztos háttérre és támogatóra lelt. Sylvester pedig megkapta a lehetőséget, hogy nagy müvén, az Újszövetség fordításán zavartalanul dolgozhasson, és azt kinyomtathassa. Nádasdy mecénási tevékenysége tehát sokoldalú volt: a személyi védelem mellett a nagyvonalú anyagi támogatás is beletartozott. Levelezése szerint Nádasdy személyesen figyelemmel kísérte Dévai és Sylvester munkásságát, azoknak minden részletéről pontos ismeretei voltak. Nádasdy személyében a reformáció egyik legjelentősebb támogatójára talált. Melanchthon 1537-es, Nádasdy Tamáshoz írott levele ezért a magyarországi reformáció korai szakaszának egyik értékes dokumentuma.
