Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 3 (1997) 1-2. sz.

Kulturális figyelő

Mitológiátlanítás Rudolf Bultmann: Jézus Krisztus és a mitológia Az Újszövetség a biliakritika fényében. Kiad. A Teológiai Irodalmi Egyesület, Budapest, 1996. Teológiai Gondolkodók sorozat 1. Ford. Takácsné Kovácsházi Zelma. A közelmúltban megalakult Teológiai Irodalmi Egyesület első kiadványa egy eddig csak felületesen ismert teológiai kérdést mutat be. Takácsné Kovácsházi Zelma fordításában végre magyarul is olvasható Bultmannak a mitológiátlanításról szóló alapműve! Ez a kis könyv, amely egyetemen elhangzott előadásokat tartalmaz 1958-ból, a német teológus bibliakutató munkásságának a végeredménye. „Entmythologisierung-programja" ugyanis eredeti formájában sokkal radikálisabb volt. Az 194l-es „Offenbarung und Heilgeschehen" című füzete után azonban Bultmann gondolkodása sokat szelídült. A „Jézus Krisztus és a mitológia'" című kötetében a szerző sokat vitatott és félreismert törekvése már jóval elfogadhatóbb. Meglátásai és szándékai a XX. század egyik lekiemelkedőbb teológusává tették. Mi az, amit Bultmann akart? Mindenképpen egy új feladatot adni a teológiának, hogy meg tudja különböztetni a jelen kor számára is fontos és örökérvényű igazságot a saját korához kötött, sokszor idejétmúlt kifejezési formáktól. Meg kell szabadítani az üzenetet a mitológiától, de úgy, hogy „a mosdóvízzel a gyereket ki ne öntsük". Lássunk az ókori világértelmezés és képek mögé, hiszen azok eltérnek a tudományosságtól. Jöjjön felszínre a Biblia igazi mélysége az akkori elképzelések mögül! Bultmann szándéka rendkívül tiszteletreméltó. A mai természettudományos gondolkodású embert megbotránkoztatja a Szentírásban fellelhető „mitológikusság", és emiatt nem tud felfigyelni az igazi lényegre. Elsiklik az üzenet felett, így az igazi „botrány", a „kereszt-botránya" nem érinti meg, noha igazából ez az Újszövetség célja. Ennek alapján érthető meg a szerző logikája: a mellékes, régi korhoz kötött, elavult réteg háttérbe helyezésével az örök ige a mai kor embere számára mindjárt érthetőbb, kézzelfoghatóbb és elfogadhatóbb lesz. A német professzor különös tekintettel irányítja a figyelmünket a végső időkről szóló tanításra, az eszkatológiára. Igyekszik magyarázatot adni az ezen a területen minduntalan feltűnő mitológikusságra, enyhíteni a keresztény üzenet és a modern világnézet között feszülő ellentétet. Gyakorta vált át apologetikus hangvételre, így védi meg a mitológiátlanítást a különféle vádaktól. Többek között akkor is, amikor az ellen tiltakozik, hogy az általa felhozott program a kereszténységet filozófiává alakítja. Az ő véleménye szerint az Entmythosierung egy egzistencialista interpretáció, bennünk létező előfeltételekkel történő írásmagyarázat. Ma ezzel a módszerrel lehet megragadni a bennünk és köztünk cselekvő Istent. Komoly hangsúlyt helyez Bultmann a hitre, illetve az ezt helyesen kifejező formákra. Le kell tudnunk mondani mindenről, amivel eddig próbálkoztunk az Istenhez kötődő kapcsolatunkban, ami nem a hit talaján állott. Istent igazán csak hittel lehet megközelíteni, csak ez lehet egyedül eredményes a megismerés szempontjából. Noha Bultmann véleményét századunkban sokan félre- és átértelmezték; noha találunk munkásságában és következtetéseiben néhány túlhaladott és másképpen is értelmezhető eszmét, e könyv akkor sem vesztette el aktualitását. Olyan problémát hoz felszínre, amelynek megoldása valamennyi kor emberének örökérvényű feladatot jelent. Nekünk is. 1997-ben járó mai keresztényeknek. Gabnai Sándor