Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 3 (1997) 1-2. sz.
Kulturális figyelő
„.. .én ezt a nagy rejtélyt szeretném tanulmányozni, amelynek ember a neve" 150 éve született Mikszáth Kálmán, aki a korforgató eszmék eredményeit összegző madáchi sugallatot egyszerű ténymegállapítással, a realitás tisztességével így fogalmazza meg: „Nem okos világ ez a mai. De hát, iszen a tegnapi sem volt okos. És bizonyára nem lesz az a holnaputáni sem. Ebben van valami vigasztaló." Mikszáth előtt - minden ellenkező, kompromisszum-gyanús látszat ellenére - a legcsekélyebb megalkuvás nélkül csak a szívbéli nemesség tekintélye számít, „abban találja az ambícióját, hogy ő jó", ezért éles, néha kegyetlennek tűnő tekintettel néz keresztül minden felszínen - sikeren, hírnéven, anyagiakon, esztétikai és vallási dogmán -, és tűzi azokat vigasztaló iróniával, vagyis mélységes emberszeretettel tolla hegyére. Az anyai ágon evangélikus lelkészcsaládból származó író a 48-as szelleméről nevezetes rimaszombati egyesült protestáns algimnázium, majd a Selmecbányái evangélikus gimnázium növendéke. Az itteni önképzőkörökben születnek a közepes tanuló első, történelmi tárgyú zsengéi, amelyekből még senki nem következtetne, ha csak különös, a köznapi logikától eltérő gondolattársításaiból nem. a későbbi talentumra. A másfélszázados jubileum alkalmából Mikszáth Emlékbizottság alakult, amely egész éven át tartó programsorozat összeállításával igyekszik Mikszáthot aktuális közelségbe emelni, és a Mikszáth-kultusz hiányosságait pótolni. Olyan régóta várt tudományos munkák látnak napvilágot ebben az évben, mint a Mikszáth-bibliográíia, -kéziratkatalógus és -ikonográiia. Az író szelleméhez híven, aki Hcrczeg Ferenc szavai szerint Pesten csak „tartózkodott", a megemlékezések többségének helyszíne a szülőföld, Nógrád, valamint a „kisebbik szülőföld", Szeged lesz. Május 28-án háromnapos országos tudományos konferencia kezdődik Balassagyarmaton, amelynek témája a magyar polgárosodás a századfordulón. Októberben regionális tanácskozásra gyűlnek össze a Petőfi Irodalmi Múzeumba a magyarországi, szlovákiai, erdélyi Mikszáth-emlékhelyek képviselői, Rimaszombaton pedig Mikszáth és a szlovák-magyar irodalmi kapcsolatokat feltáró konferenciát rendeznek október 25-én. A program szerint az év utolsó harmadától a felújított horpácsi kúria újra állandó Mikszáth-emlékhelyként fogadja a látogatókat, a salgótarjáni Balassi Könyvtárban Mikszáth és a Palócföld címmel, Mikszáth ábrázolásokból Budapesten, Mikszáth és Jókai kapcsolatáról pedig Komarnóban nyílik időszaki kiállítás. Számos ifjúsági eseményre kerül sor, vers- és prózamondó, valamint műveltségi versenyre, olvasónapló pályázatra, országos Mikszáth-emléktúrára. E néhány program csupán ízelítőt ad a Mikszáth-év eseményeiből, bővebb és pontos információt a Petőfi Irodalmi Múzeum titkársága ad (1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 16.; telefon: 11734-50). Igyekszünk az írót felidézni, de az emlékév elmúlik. Ne feledkezzünk el Mikszáth szavairól, melyeket 40 éves írói jubileuma alkalmából mondott: „Egy írót kitüntetni nem lehet sem diadalkapuval, sem koszorúkkal, úgy mint azzal, ha őt müveiben megismerik: ez a legnagyobb jutalma." Sánta Anikó Csillagos ég, merre van a magyar hazám? Rédey Pál saját kiadása, 1977. 2571, 880 Ft. A szerző a Magyar Nemzetben 1990 óta megjelent írásaiból válogatott egy kötetre valót. így, együtt gazdagabb a publicisztikai cikkek, esszék akusztikája, összecsengenek és egymásnak felelgetnek. Óhatatlanul felidézik felejthetetlen teológiai professzorunk, Groó Gyula sokszor hallott szavait: a publicisztika és a prédikáció édes testvérek. Egyebek közt abban is hasonlítanak egymásra, hogy ha rátermett ember alkotásai, nem évülnek el. - Groó Gyula igazát az is bizonyítja, hogy Pázmány, Bornemissza, Ravasz László prédikációit épp olyan gyönyörűséggel olvashatjuk ma is, mint Mikszáth,
