Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 3 (1997) 1-2. sz.
Kulturális figyelő
KULTURÁLIS FIGYELŐ „Érted is, amit olvasol?" Ulrich Luz: A viszály könyve? Egy biblia - sokféle értelmezés. Hermeneutikai Füzek, 10. Sorozatszerkesztő: Fabiny Tibor: Budapest, 1996. Az időgéppel gondolatban visszaszállunk fél évszázaddal a gyenesi kertbe egy széles lombkoronájú fa alá. Nyári értelmiségi konferencián vagyunk. A bibliakör-vezetők ülnek a füvön. A másnap reggeli alapigét beszéljük meg. Ez a kép jut szembe a 113 oldalas könyvet olvasva, amely Márk 6,30-44-et, az ötezer ember megvendégelését tárgyaló mai, magas szintű teológiai beszélgetéseket tartalmazza. A bibliaértelmezés hat válfaja szerepel: a történetkritikai, a fundamentalista, az evangélikál, a feminista, a materialista, a mélylélektani megközelítési mód. Nem volt ismertetője az irodalomtudományi és a narratív teológiai iránynak. A könyv segítséget nyújt bibliamagyarázóknak és bibliaolvasóknak abban a kérdésben, amelyet Fülöp görög anyanyelvű diakónus tett fel a gázai országúton a Jeruzsálemből hazafelé tartó, hintájában bibliai könyvtekercset olvasó etióp (abesszin) kincstárnoknak. Ezt a kérdést választottam a recenzióm címének. A hat előadást a kritikai hozzászólásokkal együtt Ulrich Luz berni professzor foglalta össze. Mivel nálunk Magyarországon inkább csak a történetkritikai és fundamentalista értelmezés ismert, e kettőt ismertetem. Ugyanakkor a többi négyre is fényt vetnek a kritikus megjegyzések. 1. A történetkritikai magyarázati mód. Nem kétséges, hogy nem mi vagyunk a bibliai iratok eredeti címzettjei. „Másodrangú" olvasóknak számítunk. A szóban forgó értelmezés belehelyezi a szöveget eredeti környezetébe és helyreállítja azt az üzenetet, amelyet az első nemzedék számára közvetített. Az így magyarázott szöveg a mai olvasók számára az igazság szavává lesz. A megvendégelés elbeszélésének történetkritikai magyarázatából néhány mozzanatot kiemelek. Az ajándékozási csodák olyan férfiaknak és nőknek szólnak, akiknek a mindennapos túléléssel kell szembenézniük. Abból a kevésből, amijük a tanítványoknak van (öt kenyér és két hal), az Úr bőségeset, sőt felesleget is képes teremteni. Az itt megjelenő kifejezések összecsengenek azokkal, amelyeket az evangélista Jézus utolsó vacsorái kenyértörésének leírására használ (Mk 6,41 vö. 14,22). Az első keresztényeket a megvendégelés hagyományának továbbadásában az a meggyőződés vezette, hogy Isten szeretetének e csodája az úrvacsora mélyebb megértését segíti, mely szerint Krisztus azért lesz jelenvaló, hogy elhozza övéinek az életet. Kritikai kérdések. Az evangélikál irányzat képviselője a következőket mondta. A történetkritikai módszer szerint Isten nem ismerhető fel a történetben, ha csak nem a hit által értjük és értelmezzük azt úgy, hogy itt valóban Isten cselekszik. A hit tehát nem Isten beszédének gyümölcse, hanem írásmagyarázati kulcs, melynek segítségével egy történést Isten működéseként értelmezünk. A materialista írásmagyarázó: a történetkritikai munkát főleg egyetemeken, akadémiákon stb. művelik. Mennyiben tette magáévá ennek kényszerűségeit és mennyire hagyta, hogy ez a tudományos munka meghatározó feltételévé váljék? A feminista értelmező kifejti, hogy az ő egzegézisük a történetkritikai tudomány eredményeire épül, de Isten elsősorban a szívünkhöz szól. Ezért bizalmatlanok a történetkritikával szemben, mert az a szöveg intellektuális megközelítését részesíti előnyben. A mélylélektan képviselője: a történetkritikai fejlesztés az ő számára világos és kényszerítő erejű, annyira, hogy csak egy kérdése van: „Hogyan hathat ez a régi történet mai hétköznapjainkban?" Ulrich Luz: A történetkritikai módszer nem tudja megállapítani Isten cselekvését a történetben. Mindig csak arról szólhat, amit emberek Istenről
