Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 2 (1996) 3-4. sz.

Laborczi Géza: A Nyíregyházi Evangélikus Általános Iskola kálváriája Naplószerű töprengés

viszonyokon alapuló valláskrikikáját tanították populista módon, miközben a XXI. század küszöbén élünk. Legalább akkora baj, hogy elfelejtettek egy nemzedéket alkotó módon gondolkodni tanítani. Atananyag reprodukciója sokkal fontosabb, mint az elmélyítésben kialakított vélemény. Keresztényként tudjuk az intellektus határait, de annak elemi szükségét senki sem vitatja. Az ún. kultúr parancsból is ez következik: hajtsd uralmad alá a földet. Keresd meg alkotó módon azokat a lehetőségeket, amelyeknek a segítségével Isten akarata szerint, harmóniával és harmóniában irányíthasd a világot. 2. Az emberekben még mindig mélyen munkál a félelem, a bizalmatlanság. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok gondolkodás jellegzetes példája az, ami történt. 3. A rendszerváltás utáni időben, a XXXII. törvény végrehajtása és a megkapott intézmények működtetése során az egyházak sem mindig mutattak megfelelő mértéktartást, bölcsességet. Még képviselőként keresett meg az egyik egyház által átvett intézmény tanári küldöttsége. Elmondták, hogy a helyi lelkész heti rendszerességgel bibliaórát tart nekik. Ez önmagában még dicséretes buzgóság is lehetne, ha nem társult volna hihetetlen teológiai színvonaltalansággal (megmutatták az elhangzott anyagokat) és ideológiai erőszakkal (a követelmény: meg kell térni!!). Az oktatási intézmények fenntartásában kevés folytonos tapasztalattal rendelkeznek a helyi és országos egyházak. A működés közben elkövetett hibák mind azt idézik elő, hogy visszaesett az egyházak iránti bizalom. 1995. november 14. Tárgyalás az Önkormányzaton Platthy Iván államtitkár úr és Szebik Imre püspök úr jelenlétében. Nincs áttörés, az önkormányzat változatlanul tétován reagál ajánlatunkra, kitapintható, hogy a háttérben erős viták nehezítik a tárgyalások érdemi előbbre jutását. 1995. december 17. Presbiteri és Képviselőtestületi ülésen alakítottuk ki végleges álláspontunkat. A testület újra egyhangúlag támogatta azt, hogy az épületet funkcióval együtt kérjük vissza, ugyanakkor arról is döntött, hogy ha tervünk továbbra is merev elutasítással találkozik, nem erőltetjük annak megvalósulását. Ha az önkormányzati testület nem támogatja az iskola átvételét, törvényi szabályozás hiányában „csak" a jelenlegi funkcióról mondunk le. Világossá vált, hogy nem szabad sem a múlthoz, sem épületekhez görcsösen ragaszkodnunk. Akkor döntünk elődeink hitéhez, szellemi örökségéhez méltóan, ha arról nem mondunk le, hogy iskola-fenntartó egyházközség legyünk. 1996. január 29. Az Önkormányzat döntése: sem az épület, sem a funkció visszaadását nem támogatja. Az indok: a szülők és a nevelőtesület elutasította az Egyházközség koncepcióját, illetve nem adtunk elegendő garanciát az iskola töretlen működtetésére. Az ülést követő rögtönzött sajtótájékoztatón bejelentem, hogy visszavonom a jelenlegi funkcióra vonatkozó javaslatunkat, de az épületről, illetve arról, hogy általános iskolát működtessünk a városban nem mondunk le. 1996. február 6. Kérésemre a korábban csereként fejaljánlott iskolában összevont szülői értekezletre megyünk Polgármester Asszonnyal, hogy bejelentsem: nem tartunk rájuk igényt. A szülők megtapsolnak, a rendezvény után a tanárok pezsgőt bontanak, hogy