Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 2 (1996) 1-2. sz.

Wiszkidenszky Aliz: „Alaktalan testemet már látták szemeid..." A fogamzásgátlásról az őskortól napjainkig

WISZKIDENSZKY ALIZ „Alaktalan testemet már látták szemeid..." A fogamzásgátlásról az ó'skortól napjainkig A családtervezés korunk lényeges kérdése. Felelősségük tudatában levő szülők azokban a családokban is mérlegelik a születések megfelelő időpontját, ahol több gyermeket akarnak. Célja, hogy tervezett gyermekek szülessenek és nevelődjenek. A családtervezés biológiai és társadalmi szempontból is gyűjtőfogalom. Egyik eszköze a születésszabályozás, mely kétirányú lehet: a reprodukció irányába ható és a születéskorlátozást szolgáló. Ha a mai ember ezt a szót hallja: születéskorlátozás, elsősorban az abortusz jut eszébe - az esetek nagy többségében - és csak utána gondol (ha egyáltalán gondol) az ugyancsak ide tartozó fogamzásgátlásra. Valóban, 2-3 ezer évvel ezelőtt még nem vált el élesen egymástól ez a két fogalom. Szoranosz (98-138), az antik világ legnagyobb nőgyógyásza volt az, aki elkülönítette a fogamzásgátlókat (atokion) az abortiv szerektől (phtorion). Sok közvetett bizonyíték van arra, hogy már a primitív korok embere is élt a születéskorlátozás módszereivel (pattintott és csiszolt kőeszközeivel még kisebb műtéti beavatkozást is végrehajtott), de azt nem tudjuk, hogy ezeket mikor űzték vallási, misztikus vagy babonás célból és mennyiben állt mögöttük nemi perverzitás, illetve a születéskorlátozás tudatos szándéka. A tudományos alapokon nyugvó kutatás kezdetét a XVII. század második felétől számítjuk. Egy arnhemi orvos (Johann Ham) felfedezte a spermiumot, Leeuwenhoek (1632-1723) mikroszkópjával pedig megindulhattak a vizsgálatok, az addig csak tapasztalatokon alapuló módszerek igazolására vagy elvetésére. A XLX. században az antikoncipiensekkel kapcsolatos kutatás mindinkább kísérleti síkra terelődött. A XX. század a hatásos antikoncepció megvalósulásának százada. Az emberiség eljut a korábban még álomszerűnek tűnő lehetőséghez: a nők tabletták bevételével eredményesen szabályozhatják a fogamzást. A keresztény Európában a XLX. század előtt sehol sem alkalmazták a fogamzásgátlást széles körben. Ennek több oka volt. A vallási kötöttségek, a hit kihatott az emberek gondolkodásmódjára, életvitelére. Az egyház befolyása az élet minden területén érvényesült. Tanításában a magzat elpusztítása vagy a fogamzás megakadályozása bűnnek számított. A népességet járványok, különböző katasztrófák tizedelték, az egészségügy alacsony színvonala miatt gyakori volt a csecsemő- és gyermekhalandóság. Tehát a társadalomnak is az volt az érdeke, hogy minél több gyerek szülessen, máskülönben könnyen a népességfogyatkozás - sőt kihalás - fenyegetett volna. A nők egyetlen elfogadott hivatása az anyaság volt, amit nagy megbecsülés övezett; ahogy Luther is mondta: „Az anyaság dicsősége joggal födi el az asszonyok gyengeségét, mert súlyosabb annál!" Házasságban élő nőknél elképzelhetetlen volt,