Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 2 (1996) 1-2. sz.

Köszöntés

Tisztelt Olvasó! 1996 számunkra, magyar evangélikusok számára fontos évszám, egyrészt a millecentenárium, másrészt Luther Márton halálának 450 éves évfordulója. Az évszámok az idő múlását jelzik és figyelmeztetik a mindenkori utókort az emlékezésre és a számvetésre. Az Úristen különös kegyelme folytán a magyarság 1100 éve itt élhet Európának eme gyönyörű, de viharos táján. Ez a jelentős dátum hálaadásra késztet minket, és arra figyelmeztet, hogy vegyük számba mindazt, ami érték a múltunkban, és arra alapozva építsük jövendőnket a békesség, a szeretet és az igazságosság jegyében az Isten dicsőségére. Tudomásul véve azt, hogy esetleg keresztényként kisebbségben élünk e hazában, vállalva a közösséget a nem keresztény honfitársainkkal is. Nemeskürty István tanulmányában az 1100 év kapcsán azon elmélkedik, mi módon tud a magyarság megmaradni, és azt a választ adja: keresztényként. László Gyulát e nevezetes évforduló kapcsán kérdeztük meg. Évtizedekkel ezelőtt a történész köröket meghökkentő hipotézissel állt elő a magyarság kettős honfoglalásáról. Beszél ennek a elméletének régészeti hátteréről, és európaiként a magyarságról is. A Luther-évforduló pedig arra figyelmeztet, hogy Luther nyomdokán járva valóban kövessük Mesterünket, Jézust, mert a teremtett világ „sóvárogva várja Isten fiainak megjelenését" (Róm. 8,19). Ez alkalomból négy tanulmányt közlünk, a sor elején hadd említsem Nygren előadását a Lutheránus Világszövetség ülésén 1947-ben, a svédországi Lundban „Vissza Lutherhez!" helyett „Előre Lutherhez!" címmel; aztán Vájta Vilmos professzor rendelkezésünkre bocsátott - 1983-ban Luther születésének 500. évfordulóján megjelent - írását a reformációról és az egyház egységéről. A pedagógus Lutherről Szontagh Pál írt, a pietizmussal való kapcsolatáról Csepregi Zoltán. Mostani tavaszi számunk nagyon lényeges következő súlyponti tanulmányköre a történeti Jézussal foglalkozó írások, McKnight bevezető tanulmánya után három fiatal szerzőnk írása sorjázik Cserháti Márta, Csepregi András és Fabiny Tamás tollából. Sikerült megnyernünk két neves szerzőt, akik szociológusként szólnak hozzá a magyar társadalom mai fontos kérdéseihez. Szelényi Iván professzor a mai magyar elit szerkezetéről írt nemzetközi összehasonlító kutatásai tükrében. Andorka Rudolf professzor pedig a keresztény egyházak feladatairól és felelősségéről az ország tényleges modernizációja, vagyis a Nyugathoz való felzárkózás érdekében.