Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 2 (1996) 1-2. sz.

Csepregi Zoltán: A történelmi pietizmus és Luther

18 CSEPREGI ZOLTÁN: A TÖRTÉNELMI PIETIZMUS ÉS LUTHER Befejezésül vessünk egy pillantást a magyarországi pietizmusra: Találkozunk-e bibliaórákkal? Beszélhetünk-e „bibliakereszténységről"? Érződik-e a speneri Lutherrecepció hatása? A bibliaórák a Carolina Resolutiónak köszönhették létrejöttüket, mely a nyilvános vallásgyakorlatot ugyan korlátozta, de áhítatoskönyvek magányos olvasását megengedte. Sartoris János így ajánlja olvasóinak Arndt-fordítását: „Mindazáltal ha valaki az ő Vasárnapi vagy Innepi buzgóságának előbb mozdítására az Evangéliumokhoz illendő matériát akar olvasni, annak számára akarván kedveskedni, ezen könyvet a Vasárnapokra s innepekre fel osztottam. El olvasván ezért az Evangeliomot az uj Testamentomból vagy Bibliából, fogjad azokat a Részeket, mellyek arra a napra rendeltettek, a mint az hátra tétetett Laistromból ki tetszik, olvassad magadnak és tselédednek javára, mondj egynéhány éneket és imádságot, vagy a mit olvastál magad szavaiba foglald be, és terjeszd Isten elébe, így a Szent napokat héjában nem töltötted, ha bátor vagy az időnek alkalmatlansága és más Isten előtt téged menthető okok miatt az Úr házába nem mehettél."

9 A speneri program (a prédikáció meghallgatása után az egész írás olvasása és közös megbeszélése) és annak magyarországi megvalósulása (nyilvános istentisztelet hiányában a perikópáknak, majd az áhítatos könyv kijelölt szakaszainak felolvasása) közötti különbség ebből a pár mondatból nyilvánvaló. A széles körű bibliaterjesztésnek Magyarországon ismert akadályai voltak. Bár a 18. században - részben a pietizmus hatására - nálunk is megszaporodtak a bibliakiadások, a kínálat szűkössége folytán mégis magasak maradtak az árak: volt, aki 20 forintot fizetett egy teljes Bibliáért.

10 Valamivel könnyebben lehetett kátéhoz, énekeskönyvhöz vagy Újszövetséghez jutni. A „Bibelchristentum" itt még vagy száz évig várat majd magára. A Luther-idézetek a magyar teológiai irodalomból sem hiányoznak, de eleink inkább csak másodkézből ismerték Luther műveit, az idézetek kimutathatóan népszerű citátumgyűjteményekből származnak. A speneri Luther-recepciónak mégis akad magyarországi gyümölcse: éspedig a Római levélhez írott Luther-előszó imént idézett fordítása, mely Szeniczei Bárány György és munkatársai Újszövetségéből mint pietista bibliakiadásból - sem hiányozhatott. Igen nagy kár, hogy a pietizmus ezen hozadéka a későbbi Bibliákba nem került bele, s Luther útmutatása hosszú időre feledésbe merült. 9 Arad Jánosnak az igaz keresztyénségről írott négy könyvei. Jena, 1741. Elöljáró beszéd. 10 Historischer Vorbericht, Lauban, 1758. 24.