Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 2 (1996) 1-2. sz.

Kulturális figyelő

szociológiai alakzatban vannak. Ugyanakkor Vájta professzor eloszlatja azt az egészen Melanchthonig visszamenő' ellenvetést is, hogy Luther platonica societas-t csinált volna az egyházból, és ezzel - szándéka ellenére - kiszolgáltatta a világi hatalomnak. Ez a tanulmány arról győz meg minket, hogy - mégha Kálvinétól elütó', és következményeiben valóban máshova vezető' hangsúlyokkal is! Luther nem mellőzte a testi-külső kereszténységet - csak nem adott neki primátust! Jó lenne erre figyelni ma is. Végül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy klasszikus teológiai könyvet tartunk a kezünkben. Megírásának módja, tematikai fegyelmezettsége, tiszta és világos stílusa példamutató. Meg kell tanulnunk így teológizálni. Rendkívül fontosnak tartom továbbá, hogy Vájta Vilmos könyve nem polémikus - örök kísértés ez ha Lutherről (vagy Kálvinról, vagy Knoxról stb.) írnak. Kétségtelen, ők maguk, a reformátorok, polémikus korban éltek és polémisták is voltak. Vájta professzor azonban nem a polémiát kettőzi meg (vagy mondja fel), hanem határozottan fogalmaz, és felmutatja Luther integratív értékeit. Ezt is megtanulhatjuk tőle. S végül, a könyv puszta fényéről. Hazai protestantizmusunkat immár öt évtizede a teológiai irodalom apálya jellemzi. Csak sajnálhatjuk az elvesztegetett évtizedeket, mert nagyszerű párbeszédekből, komoly gondolatokból maradtunk ki. Most visszaad valamit ebből ez a könyv. Illesse köszönet a Luther Szövetséget, hogy vállalkozott a kiadásra, és illesse köszönet Vájta professzor urat. Talán a legjobban úgy köszönhetjük meg, hogy elolvassuk a könyvet. Szabó István Hermeneutika az úton levő egyház számára Ulrich Luz: Evangélium és hatástörténet: A Máté-evangélium értelmezése a történelemben. Hermeneutikai Füzetek, 8. Budapest, 1996. A Berni Egyetem Újszövetség-professzora, Ulrich Luz nemrég megjelent hermeneutikai gondolatait máris olvashatjuk magyar fordításban. Az EKK Máté-kommentárjának szerzője eredetileg angolul jelentette meg sok éve folyó Máté-kutatásainak - az írásmagyarázat alapelveihez kapcsolódó - összegzését. (Matthew in History: Interpretation, Influence, and Effects. 1994). Ulrich Luz - tanítói és kutatói munkássága alapján (ld. Bevezetés, 5-8. 1.) - (önkritikával illeti a német történetkritikai bibliakutatás jelenét. A történetkritikai módszer korlátai című 1. fejezetben (9-24.1.) összefoglalja, hogy mi e módszer célja: a szöveg múltbeli jelentésének lehető legobjektívebb meghatározása (pl.: 12. 1.). Luz professzor szerint a módszer legfőbb korlátja abban áll, hogy „nem járulhatott hozzá az igazság alapvető teológiai kérdésének meghatározásához" (14.1.). A jelenben élő olvasót pedig nem csak az érdekli, hogy a bibliai szöveg a megírójának és az első olvasóinak mit jelen tett, hanem, hogy mit jelent most nekünk. Luz professzor kihívó tétele szerint a bibliai szövegek „a történelem során újra és újra jelentést, új jelentéseket teremnek" (19.1.). A fő probléma, amit ez a tétel felvet, hogy „vajon lehetséges-e különbséget tenni egy bibliai szöveg igaz és helytelen értelmezése között" (24.1.). Tételéből fakadóan - az EKK kommentársorozat profiljának is megfelelően - Luz nagy jelentőséget tulajdonít a szövegek hatástörténetének. Gadamer és mások munkásságára építve ő is vallja, hogy a „hatástörténet leírja azt az árkot, amely a múlt és a jelen között húzódik meg, és világossá teszi, hogy minden interpretáció magán viseli az értelmező történelmi helyzetének jegyeit" (27. 1., 2. fejezet: Hatástörténet: a megértés új dimenziója, 2538.1.). Mt 10 alapján Luz professzor remekül bemutatja, hogy egyes - az ekkléziológia számára eredendően fontos - szövegek hogyan hatottak, illetőleg nem hatottak az egyház történelme során (3. fejezet: Vándorló radikálisok, letelepedett közösségek és a ma egyháza, 39-53.1). A hatástörténet kutatásának jelentőségét így foglalja össze: „Sokkal lényegremutatóbb feladat rákérdezni a szöveg irányadó jelentésére, mint rámutatni erre vagy arra az alkalmazásra" (48. 1.). Máté egyház-