Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 1 (1995) 1-2. sz.

Szebik Imre: Társadalmunk segítségigénye és az egyház szeretetszolgálata

75 ezer a nyilvántartott abortuszok száma; az utóbbi öt évben házasodtak 50%-a vált el. Mindez megnehezíti a fiatal generáció szocializációját. 50 ezer válási árvát tartanak nyilván. Növekszik a fajgyűlölet, az idegenek iránt érzett ellenszenv. Károsan hat a nevelésben az ellenségkép kialakulása. Ha ebben a korántsem teljes társadalom-analízis koordináta-rendszerben gondoljuk végig az egyház szeretetszolgálatának szükségességét, szorongat bennünket létszámbeli kicsinységünk, anyagi lehetőségeink korlátja, szakszerű felkészültségünk hiányossága. Isten iránti hálával tölt el, hogy mégis tettünk valamit, számarányunkhoz képest talán nem is keveset. Természetesen nem egyszerűen a társadalmi igény, hanem Jézus parancsa kötelez bennünket. A rászorulók szüksége pedig sürget. Bibliai mozaikok Isten jót akar tenni a segítségre szorulóval. Teheti ezt oly módon, hogy az ember csodaként éli meg. (Lásd: Illés története, Jézus csodái: négy-ötezer ember megvendégelése, gyógyításai.) De szándékát övéin keresztül is megvalósíthatja. A prófétai szó (Jer. 33,9) így hangzik: Jeruzsálem hírnevet, örömöt, dicséretet és tisztességet szerez majd nekem a föld minden népe eló'tt, ha meghallják, hogy mennyi jót teszek velük. Isten a szeretetszolgálatban a cselekvés alanya. Jézus úgy mutatkozott be tanítványainak, mint Szolga (Lk. 22,27). Nincs állandó lakhelye, sem bejelentett lakcíme. Hömpölyög a betegek tömege, árad a megvetettek, a társadalom peremére kerültek sokasága hozzá. Másokat Ő szólít meg (Máté, Zákeus, samáriai asszony). Elrontott életükön segített. Klasszikus példázatai mint az utolsó ítéletről és az irgalmas samaritánusról szóló tanítás (Mt. 25, 31-45, illetve Lk. 10, 25, 37) felelőssé tesz a legkisebbeken való segítésre, mert azok képében maga Jézus jelenik meg, és az irgalmat gyakorló idegen sem más, mint 0 maga. A szeretetszolgálat mindig a gyengék, elesettek felé irányul. A minket körülvevő' világ törvénye ez: az erős előbbrejut s érvényesül. A gyenge lemarad, megsérül, netán belepusztul. A farkastörvény szabta környezetben nélkülözhetetlen a szeretet, a segítés, az odafordulás a gyengébbhez. A szeretet kettős parancsolata éppúgy ösztönöz erre, mint a jézusi életmodell. Aki Isten szeretetét elfogadta, nem teheti, hogy maga érzéketlen maradjon embertársai szükségével szemben. Ahogy Isten szeretete feltétel nélküli, akként a felebaráti szeretetnek sem lehet korlátja vagy feltétele. Nincs csoportokhoz, néphez vagy valláshoz kötve. Miként az evangélium, akként a diakonia, a hitből végzett szeretetszolgálat is minden embernek szóló küldetés. Az Újszövetségben olvashatunk arról, hogy bizonyos feladatokra diakónusok kaptak megbízást (Filippi 1,1; I. Tim. 3,8). Közülük néhányan nők is voltak (Ap. Csel. 9, 36; I. Tim. 5,9). Akor legkiszolgáltatottabb]ai a gyermekek és az özvegyek. Avelük való törődés különösen hangsúlyos volt. A szökött rabszolgáért való közbenjárás éppúgy ismert, mint a vendégszeretet gyakorlása. Az Úrvacsora alkalmával megmaradt kenyér és bor a szegényeknek adatott. A diakónus-szolgálat megszervezéséről tudósít az Ap. Csel. 6,1 kk. Figyelemre méltó, hogy feladatuk volt a rászorulókon való gondoskodáson kívül az igeolvasás, az úrvacsoraosztásában való segítés is. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a szeretetszolgálat - a hit gyümölcseként - Jézus igéiben éppúgy megtalálható, mint a korai kereszténység gyakorlatában.