Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 1 (1995) 1-2. sz.

Bárdossy György: A nyugati társadalmak eszmei háttere. Töredék Bibó István szellemi hagyatékából

BÁRDOSSY GYÖRGY A nyugati társadalmak eszmei háttere Töredék Bibó István szellemi hagyatékából Ezzel az írással fölidézzük századunk egyik legjelentősebb politikai gondolkodójának alakját. Ez két okból is indokolt. Egyrészt, mert az utóbbi időben Bibó István nevét sokan és sokféle érdektől vezéreltetve emlegették, miközben gondolatainak máig ható konzekvenciáit annál kevesebben ismerik. Másrészt emlékezni kívánunk a nemzet számára két sorsfordító történelmi dátumra. Az első nevezetes dátum 1945. november 4., a fasiszta diktatúrák után Kelet-Euró­pában elsőként Magyarországon tartottak demokratikus és szabad parlamenti válasz­tásokat, először Nagy-Budapesten, azután az egész országban. Különös jelentőséget az adott ennek a választásnak, hogy a szövetséges hatalmak szovjet helytartójával is szembe helyezkedve, a magyar demokratikus közvélemény akaratának megfelelően ­kikerülve a közös listás csapdákat is - történt mindez. Az eredmény jelzésértékű a Nyugat számára; egyrészt az első fordulóban kifejezet­ten a szovjet parancsnokság nyomására a Budapest környéki munkások lakta telepü­lésekkel kiegészített Nagy-Budapesten sem sikerült a baloldali tömörülésnek győznie, másrészt pedig országos szinten a jelentős demokratikus hagyományokkal rendelkező kisgazdák elsöprő fölénnyel nyertek. Bár éppen Bibó Istvántól tudjuk azt is, hogy ez a magyar demokrácia mennyire félteni való, és egyáltalán nem ad okot arra az eredmény, hogy a magyar nép elbízza magát, mert külső - szovjet - segítséggel sikerült a nemzeti-szocialista békjóból kiszabadulnia. Akkor még Bibó sem gyanította, hogy ez egy újabb szabadság-megvo­nás kezdetét jelentette. A másik dátum - 1956. november 4. - népünk nagyszerű szabadságharcának és forradalmának a tragikus leverettetését jelenti. Ezen a napon a Parlamentben Bibó István államminiszter fogalmazta a szovjet csizmák háttérzajában a nevezetes kiált­ványát a magyar néphez, ami adott némi reményt a jövőre tekintve. A tanulmány Bibó egyik fontos kutatási területének - az európai társadalomfejlődés értelme - néhány fontosabb gondolatát idézi föl. Azokkal az eszmékkel és értékekkel foglalkozunk most nagy vonalakban, amelyek Bibó szerint jelentős mértékben megha­tározták a nyugati társadalmak fejlődését, és véleményünk szerint az Európa felé tartó mai magyar gazdasági és társadalmi változások irányítói sem hagyhatják figyelmen kívül. Ez a mindenkori kormányok és ellenzékük felelőssége.

Next

/
Thumbnails
Contents