Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 1 (1995) 1-2. sz.

Kulturális figyelő

KULTURÁLIS FIGYELŐ Egy újabb hazai Luther-reneszánsz felé Újrakezdés. Dokumentumok a Magyarországi Luther Szövetség életéből (1991-1993), a Magyar Luther Füzetek 1. (1993); Luther Márton: Nyílt levél a fordításról. MLF 2. (1993); Nyolc böjti prédikáció Wittenberg népének. MLF 3. (1994); - Bűnbánat, keresztség, úrvacsora. Három sermo a szentségekről. MLF 4. (1994). Annak, aki a Magyarországi Luther Szövetség kiadói bizottságának feljegyzéseit olvasta (MLF 1. 50-51, 56-57), a tamáskodó fejcsóválás vagy a határtalan lelkesedés között kellett választania. Az ott felvázolt nagyszabású program - belőlem - mindkét reakciót kiváltotta. Lelkesített az, hogy a MLSz régóta hiányzó művek igényes kiadását tervezi, a munkába teológusok széles körét kívánja bevonni, s nem riad vissza a kihívásoktól (pl. a De servo arbitrio magyarításától). Kérdésesnek találtam viszont azt, hogy rendelkezik-e az MLSz a program megvalósításához szükséges szellemi és anyagi tőkével, illetve számíthat-e (az erkölcsin túl) széles körű támogatásra. Ezért is értékeltem kezdettől fogva azt a józanságot, hogy a Szövetség nem egy új „Luther összes", hanem füzet- (és könyv-) sorozat kiadásán fáradozik. így nem kell attól félni, hogy a túl nagyra szabott keretek hevenyészve készített, sebtében lektorált fordításokkal telnek meg. A sorozat első zsengéi bizalomébresztóek. Mindhárom Luther-fordításnak ez az első' kiadása (a nem kevésbé fontos reprint kiadásokkal való kezdés szerényebb háttérről és kevesebb energiáról tanúskodott volna), s a fordítók között egyaránt találunk jelenlegi és egykori egyetemi hallgatókat. Az előbbiek részvétele a hazai Luther-recepció folyamatosságával bíztat, az utóbbiak munkája arra a reményre jogosít föl, hogy érdemes tovább kutatni íróasztalokban lappangó Luther-fordítások után. A különböző füzetek más-más stílust, fordítói elvet, érdeklődést és tudományos hátteret képviselnek, de mind olvasmányosak, s egyszersmind gondosan szerkesztettek. Külön elismerés illeti az igen informatív előszókat (MLF 3. és 4.), melyek a Luther-írások aktuális üzenetét segítenek felismerni. Az első három megjelentetett fordításban érdekes módon tűnik fel az „ifjú" Luther (Három sermo) és az érett reformátor (Nyílt levél), a híveit oktató prédikátor és a szenvedélyesen vitatkozó röpiratszerzó'. A MLSz terveinek ismeretében a továbbiakban is hasonló változatosságra számíthatunk: Luther „népszerű", rövid írásmagyarázatai és „tudós" teológiai traktátusai egyaránt helyet kapnak a két sorozatban (a terjedelmesebbek a Magyar Luther Könyvekben, melyek első köteteként Vájta Vilmos Luther-tanulmánya jelent meg). Ki tudja, nem nő-e ki a vállalkozásból mégis egy új Luther-összkiadés. Értelemzavaró sajtóhibákkal sajnos ugyanolyan gyakran találkozunk, mint a másutt megjelent kiadványokban, ez - úgy látszik - a közelmúlt nagy könyvkiadási dömpingjének egyik árnyoldala. ANyílt levél jegyzeteiben föllelhető hibák (MLF 2. 19-20) ugyanezen árnyoldallal hozhatók kapcsolatba: lektorálásukra valószínűleg nem jutott idő. Csepregi Zoltán