Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 1 (1995) 1-2. sz.

Veöreös Imre: Sántha György: Az endori asszonynál (verselemzés)

VEÖREÖS IMRE Sántha György: Az endori asszonynál Verselemzés A költő életének utolsó húsz esztendejében csak biblikus verseket írt. Megelőző verseskötetei - A bánat harangzúgásában (1905-1915), Toronyőr (1915-1930), Aranyhomokon nomád felhők alatt (1930-1935), Naphívás (1935-1946)- a szülőföldhöz, a kecskeméti tájhoz, a népi költészethez kapcsolódtak. Ezután csend következett. S 1954-ben, hatvanhat éves korában, külső indíttatásra belső fordulat ment végbe az életében, mely hátralevő húsz évében őt verseivel együtt a Bibliához és Istenhez kötötte. Az új hangú és tartalmú versek először özvegyének magánkiadásában, kis példányszámban, Testamentum címen nyomdai fénymásolásban jelentek meg (1980), majd belekerültek a születése századik évfordulójára kiadott gyűjteményes műbe (Sántha György versei, 1988).

1 Adalék Illyés Gyula késői naplójegyzeteiből (1973. június 14.): „Telefonálás után délben Sántha György, a mostanában meghalt kecskeméti tanár és költő leánya. Halálos ágyán apja rábízta, hogy hozza el nekem (de személyesen) egy velem polemizáló versét, melyen utolsó heteiben is dolgozott; még 1965-ben kezdte el. Ateista volt apja is, de 1954-ben Veöreös Imre evangélikus lelkész beszédének hatása alatt húszévi hallgatás után újra megindult bőséggel a költői vénája, de csak biblikus verseket írt; nyolcvannyolc éves korában halt meg, derülten, mint ahogy azóta [azelőtt] is élt. - Sokat beszélt rólam, s most majd imádkoznak értem is. - Mit mondjon erre egy ateista? - Bár fogna rajtam bármily ima. Erdeivel jó barátságban voltak, ez mentette meg nekik kis tanyájukat, Jakab-szállást, a Tusculánumot." Eletének fiatalkorától kezdve legnagyobb költői élménye Ady volt. Visszatekintve világosodik meg előttem mindkettőjük kutató ismerőjének, hogy biblikus verseinek születése hasonló módon történt Ady istenes verseiével. Ady sűrűn forgatta bibliáját egy adott órától kezdve, és az olvasottak sajátos átéléséből keletkezett legtöbb Istennel kapcsolatos verse. Sántha Györgyöt is a Biblia rendszeres olvasása közben ragadta meg és ihlette versírásra egy-egy bibliai részlet és személy, miközben az a szentírásbeli ige belehasított saját életébe, gondolatvilágába. Biblikus versei megértéséhez nélkülözhetetlen, hogy egyszerre figyeljünk a szóban forgó bibliai szövegre, a versben jelentkező önéletrajzi töredékre, világirodalmi és történeti tükröződésekre, valamint a költő korszerű természettudományos világképére, amelynek képzetei hasonlattá, transzparenssé válnak soraiban a bibliai üzenet és saját vallomása Néhányan Sántha György méltatói, illetőleg életrajzának bemutatói közül: Féja Géza, Keresztury Dezső", Pomogáts Béla, Rab Zsuzsa, Veöreös Imre.