Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 1 (1995) 1-2. sz.

Vajda Ferenc: Harsányi János, a Fasor Nobel-díjasa

VAJDA FERENC Harsányi János, a Fasor Nobel-díjasa 1995. május 18-án a Fasori Evangélikus Gimnázium felsős diákjai reggel már tudták, hogy aznap az ötödik órára nem kell készülni, mert a díszteremben „esemény" lesz, új Nobel-díjasunk, gimnáziumunk egykori neveltje jön el hozzánk, és ebben az órában fog találkozni a mostani tanulókkal. Volt már hasonló alkalom nem régen: március 24-én egy másik volt fasori diák: Faludi György költő látogatott hozzánk - így tudták, hogy a tanítási óra elmaradása nem szabadidőt vagy szellemi „lazítást" jelent, hanem egyedülálló intellektuális élményt. Mikor világgá röppent a hír, hogy két magyar tudós is részesült az 1994-es Nobel-díjban, sőt az egyik már első nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult, azonnal elővettük a régi gimnáziumi évkönyveket, hogy megtaláljuk itteni nyomait. A kutatás eredményes volt: Harsányi János az 1929-30 és az 1936-37 tanévek között végezte a 8 gimnáziumi osztályt, Mikola Sándor, majd Koch István igazgatósága alatt. Matematika tanára Renner János, a neves és később Kossuth-díjas geofizikus volt, aki korán megszerettette vele tantárgyát, annyira, hogy az ifjú tudósjelölt már a VI. osztályban, mint az osztály legkiválóbb matematikusa, jutalmat kapott, VII. osztályban egy matematikai pályázaton dicséretet és könyvjutalmat nyert. Végül nyolcadikosként az országos középiskolai matematikai versenyen első helyezett lett, győzelmét az iskola 10 koronás arannyal, egy névtelen adakozó pedig aranygyűrűvel jutalmazta. Gimnáziumi tanulmányait 1937-ben jeles érettségivel fejezte be. Harsányi János nevezetesebb tanárai más tárgyakból: Koch István (történelem, földrajz), Gyóni Ferenc (görög), Jánossy István (latin és osztályfőnök), Klaniczay Sándor (magyar), továbbá a matematikán kívül a fizikát is Renner János tanította a fizikai gyakorlatok vezetésével együtt. A felsorolt tanárok közül már régen nem él senki, azért írom le mégis a nevüket, mert a tisztelt olvasók között bizonyára akadnak, akik számára egyik-másik név ismerősen cseng, és még ma is szakmai tekintélyt jelent. Azért is meg kell róluk emlékezni 60 év távlatából, mert maga Harsányi János, amikor neve egy csapásra világhírű lett, már az első sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy mennyit köszönhet az Evangélikus Gimnáziumnak, mert az itt szerzett tudás, munkaszeretet és sokoldalú műveltség tette alkalmassá életművének megalkotására. Miben is áll ez az életmű? A közgazdasági Nobel-díj átadásakor a díj odaítélését a nem kooperatív játékok elméletének kidolgozásával indokolták. Az elmélet ismertetése nem ezen írás feladata, megértéséhez magas matematikai ismeretekre van szükség. Tulajdonképpen az addig is már meglevő elméleteket fejlesztette tovább. Alapja az olyan játék, amelynek sok résztvevője van, a nyeréshez az egyes játékosok várható reagálását kell valószínűségszámítási módszerekkel meghatározni, ennek