Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 1 (1995) 1-2. sz.

Boleratzky Lóránd: D. Ordass Lajos püspöksége és rehabilitálása

BOLERATZKY LÓRÁND D. Ordass Lajos püspöksége és rehabilitálása Ötven éve, 1945. szeptember 27-én, a bányai egyházkerület többségi szavazattal megválasztott püspökeként indult el Ordass Lajos azon a Krisztust követő' úton, melynek során mártíromságot vállalt egyházáért, hitéért, magyar hazájáért. Harminchét évnek - halálát követően pedig tizenhét évnek - kellett eltelnie ahhoz, hogy egyháza végre igazságot szolgáltasson neki másodszor is, és félreállítását törvénytelennek nyilvánítsa ki. Már nem dörögtek a fegyverek, de az egyház és az ország romokban hevert és az egyház kormányzását ellenséges légkörben kellett átvenni. Püspöki székfoglalójában hitet tesz az egyház autonómiájának szükségessége mellett, és a jogrendet „Jézus Krisztus evangéliuma után a nép közösségének legdrágább kincsének" tekinti.

1 Ennek kapcsán az egyházi iskolák és a vallásoktatás fenntartására is nyomatékos hangsúlyt helyez. D. Ordass Lajos romokban heverő egyházát mielőbb talpra szerette volna állítani, ezért több hónapra terjedő, igen fárasztó körutat vállalt, melynek végén igen nagylelkű külföldi anyagi támogatásra kapott ígéretet. Ezt használták fel ellene koncepciós perben az állami hatóságok, s az ígéretet követelésnek minősítve kétévi börtönre ítélték külföldi fizetési eszköz be nem jelentése miatt. D. Ordass Lajos eltávolításának igazi oka valójában az egyház alkotmányos jogainak - köztük iskolafenntartói jogainak is - körömszakadtáig történő védelmezése volt.

2 Bár közvetlen oka - amire Veöreös Imre rámutat - az volt, hogy Rákosi felhívására záros határidőn belül nem volt hajlandó püspöki tisztéről lemondani.

3 Igazságos ügye tudatában inkább vállalta a szegedi csillagbörtön, majd a váci fegyház minden nyomorúságát. Még kedvezményt sem volt hajlandó kérni korábban történő szabadulása érdekében. A keresztény ember mindhalálig való helytállásáról írt sorai nála nem másoknak szóló szép tanács, hanem életének legfőbb programja: „Ha egy keresztény lakosságú országban istenellenes és így egyházellenes hatalom ragadja magához az uralmat, akkor mi lehet Isten akarata azok felé, akiknek drága a keresztyén hitük? Nem az, hogy alkudozás nélkül védelmezzék azt? S ha az istentelen hatalom annyira elvakult, hogy még a bántalmazás eszközéhez is hozzányúl, akkor mi lehet Isten akarata a hűségesek felé? Nem az, hogy börtönben 1 Ordass Lajos: Püspöki székfoglaló. - Keresztyén Igazság, 1995. 13. 1. 2 Terray László: Nem tehetett mást. Budapest, 1990. 90-101. 3 Veöreös Imre: A harmadik egyházi út 1948-1950. Budapest, 1990. 122. 1.