Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
I. Közlemények
86 Serfőző Szabolcs október 7én kelt leiratában Mária Terézia engedélyezte, hogy az építkezés költségeit az ekkor már egy éve betöltetlen veszprémi püspökség jövedelmeiből fedezzék, amely felett így az uralkodó rendelkezett.61 Ily módon a királynő közvetve valóban egyfajta kegyura volt a templomépítésnek, amit ereklyeadományozással is kifejezésre juttatott: 1778 májusában a bécsi udvari kincstárból egy Szent Keresztereklye partikulát adományoztak a nyúli templomnak, aranyozott ezüst ereklyetartóba foglalva. Az ereklyéhez tartozó hitelesítő iratot Mathias Kronberger udvari plébános, II. József gyóntatója írta alá. Az 1778 őszére elkészült templomot Somogyi Dániel pannonhalmi főapát szentelte fel október 10én mindenszentek tiszteletére. Facit Mária Terézia 1775. évi pannonhalmi látogatása, amelynek során a királynő „gazdag ajándékokkal halmozta el a kolostort”, egy olyan mítosz, amelyet a 19. századi (rend)történetírás konstruált meg, a főapátság „barokk aranykorának” fénypontjaként jellemezve az eseményt. Mária Terézia valójában csak kevés magyarországi kolostort tüntetett ki személyes látogatásával. Pozsonyi tartózkodásai során többször felkereste a Notre Dameapácák 1754ben általa alapított zárdáját,62 1751. augusztusi pest budai látogatása során pedig ellátogatott a budavári klarissza kolostorba.63 1741–1766 között, pozsonyi és holicsi tartózkodásai során több alkalommal elzarándokolt a máriavölgyi és a sasvári templomba is, s ezt követően rendszerint együtt ebédelt a pálos atyákkal a refektóriumban.64 A királynő látogatása a legősibb magyarországi kolostorba ugyancsak egyfajta zarándoklat lett volna. A Géza fejedelem által alapított, majd Szent István király uralkodása alatt kiépített monostor felkeresése jól illeszkedett volna Mária Terézia szakrális reprezentációjába is, amelyben fontos szerepet játszott az államalapító szent király kultusza. A királynői látogatás az apátság rangját és történelmi jelentőségét jelző, presztízsnövelő gesztus lett volna, a történeti emlékezet ezért is „stilizálta” azt megtörtént eseménnyé. Ezt tükrözi egy 1929es rendtörténeti írás is: „A XVIII-ik század második felében a régi fényes szép napok térnek vissza Somogyi Dániel főapátsága alatt. Pannonhalmán, az apátságokban építkezések folynak, Pannonhalma főiskolája doktori fokozatokat osztogat. Tevékeny tu-61 ACP 219–222. 62 Wienerisches Diarium , 20. August 1766, 4.; Preßburger Zeitung , 8. April 1767, 4. 63 Schwarcz (2001). 64 Serfőző (2010), 1218.
