Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
I. Közlemények
Mária Terézia pannonhalmi látogatásának mítosza... 73 irodalomban. Az állítólagos esemény kortársa, Fuxhoffer Damján (1741–1814) bencés szerzetes 1803ban megjelent rendtörténeti munkájában, amelyben Somogyi Dániel főapáti működésé t is ismerteti, nem szól a királynő pannonhalmi látogatásáról . 19 A főapátság történetének következő, több mint 500 oldal terjedelmű öszszefoglalását Czinár Mór (1787–1875) pannonhalmi levéltárnok írta meg 1848 ban, melynek során nagyban támaszkodott a főapátsági levéltár részben általa rendezett iratanyagára is.20 A kézirat ban maradt mű az 1775. év kapcsán ismerteti Somogyi főapátnak a királynő tervezett látogatásáról szóló levelét, azzal a megjegyzéssel: „nem tudni, mi történt a királynő jelenlétében” . 21 Czinár tehát nem vonta kétségbe, hogy a királynői látogatásra sort került . Czinár később átdolgozta és kibővítette Fuxhoffer művét, amelynek második kiadása 1858ban jelent meg nyomtatásban. Fuxhoffer egy bekezdésnyi szövegéhez képest Czinár önálló fejezetté bővítette Somogyi Dániel főapáti időszakának bemutatását. Ebben kiemeli, hogy 1771 júliusában a királynő kegyéből három napig Pannonhalmán tisztelhették a Szent Jobbot. A főapát rendkívüli buzgósággal működött közre az ereklye körüli áhítatban, aminek híre eljutott Mária Teréziához, s ezzel kivívta a királynő nagyrabecsülését. A fejezet ezt követően szól Mária Terézia látogatásá ról, ám a szöveg homályban hagyja a kérdést, hogy az uralkodó pannonhalmi útja csak terv volt, vagy ténylegesen sor kerülte rá: „Qua potissimum re id ob tinuisse videtur Daniel, ut nec lustro integro exacto Augustissimam Dominam Religiosos huius Archicoenobii affectu vere materno semper prosecutam anno 1775 mense Julio in S. Martino hospitem venerari meruerit. ” 22 Czinár szövege tehát Somogyi Dániel főapáti időszakát Pannonhalma kora újkori történetének virágkoraként mutatja be, amelynek az 1786. évi rendfeloszlatás vetett véget. Ebben a narratívában a királynő személyes 19 Fuxhoffer (1803), 32., 43. A sorozat kéziratban maradt III–V. köteteit – amelyek a koldu lórendek, a pálosok, jezsuiták, piaristák és a női rendek magyarországi kolostorait tárgyalják – a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár őrzi. Mivel Fuxhoffer a királynő állítólagos látogatása idején már szerzetes volt, írásaiban minden bizonnyal megemlékezett volna a különleges eseményről, ha arra sor került volna. 20 A főapátsági levéltár iratanyaga 1803 ban került vissza Pannonhalmára a Magyar Királyi Kamara archívumából, ahová 1786ban beszállították. A következő évtizedekben több bencés levéltáros rendezte az iratokat, s ebben a munkában 1842től Czinár Mór is részt vett. 21 PFK BK 65/V.1. 406.: „Anno 1775 Augustissima Domina vere materno affectu Religiosos hujus Archicoenobi praesenta ad S. Martinum mense Julio venturam se nunciavit. Quapropter Archiabbas filiales Abbates invitavit, ut cum Muceto et Rocheto honestiore ad augendam diei celebritatem et exhibendam optimae Matri, et Reginae apostolicae homagialem subjectionem compareant. Quid praesente Regina actum sit, non constat. ” 22 „Ennek köszönhetően, úgy tűnik, Dániel főapát elérte és kiérdemelte, hogy kevesebb, mint öt év vel később, 1775 júliusában Szentmártonban vendégül láthassa a fenséges úrnőt, aki a főapátság szerzetesei iránt mindig is anyai érzéseket táplált.” Fuxhoffer–Czinár (1858), 135.
