Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)

I. Közlemények

Mária Terézia pannonhalmi látogatásának mítosza... 71

kiváltságáról,

9 s ezzel elismerje az esztergomi érsek fennhatóságát, amire végül 1778ban került sor. A királynő örömmel konstatálta a főapát döntését, mondván, „ez az egyházjogi állapot csak fokozza Magyarország apostoli királyának tekintélyét”.

10

1771 júliusában, amikor a Szent Jobbot Raguzából Bécsbe, majd onnan Bu dára szállították, Mária Terézia úgy rendelkezett, hogy a szent király erek lyéjét három napig az általa alapított pannonhalmi apátságban, „Magyarország legrégibb templomában” is tisztelhessék. Esterházy Ferenc kancellár felterjesztését 1771. június 17én a királynő maga egészítette ki azzal a megjegyzéssel: „Zu St. Martin als der ältesten

Kirch in Hungern solle der Commissari 3 Tag alda zur allgemeinen Andacht das Reliquien aussetzen.”

11

1775ben Somogyi Dániel a főapátság nagyarányú átépítését tervezte, amely hez Franz Anton Hillebrandt, a bécsi udvari építészeti hivatal (Hofbauamt) élére 1772

ben kinevezett főépítész részletes tervrajzokat is készített.12

Kézenfekvő a feltételezés, hogy a királynő látogatását maga a főapát kezdeményezhette, hogy a monostor helyszíni bejárása nyomán elnyerje az uralkodó támogatását az átépítéshez, amelyre azonban – feltehetően a túlságosan nagy költségek miatt – végül nem került sor.

13

Mária Terézia pannonhalmi látogatására vonatkozóan az egyetlen forrás Somogyi Dániel 1775. április 15én, nagyszombat napján kelt, feltehetően Graczer Zoerard bakonybéli apátnak írott

levele.

14

Ebben arról adott hírt, 9 A korabeli egyházjog szerint a nullius apátság az egyházmegyétől független területnek minősült, amely fölött a kolostor apátja quasi püspöki joghatósággal bírt. Pannonhalma számára Szent István már az alapítólevélben biztosította a montecassinói apátsággal való jogkö

zösséget, s ezzel az apátságot kivonta a megyéspüspök fennhatósága alól. A kezdeti exemptio legkésőbb a 13. század elejére kibővült, ekkorra Pannonhalma a Szentszéknek alárendelt apátsággá vált. Dénesi

(2021), 15.

10 PRT V. 12. Ld. még: 46., 94.

11 PRT V. 44.; Fraknói

(1901), 901.

12 A Magyar Udvari Kancellária 1776. január 5

én kelt, az uralkodóhoz írott felterjesztése szerint az apátság átépítési terveit Hillebrandt készítette. MNL OL Magyar Kancelláriai Levéltár A 39, 1775: 6050. A korábbi kutatások az egri líceum szerkezetével mutatkozó hasonlóság miatt Josef Ignaz Gerl nevéhez kötötték az apátság átépítési terveit. Ld. Kelényi (1996), 62. Az első és második emeleti alaprajzon a Wenceslaj Sauer / Ao. 1777

jelzés látha

tó, akit a korábbi kutatások építészeti rajzolónak tartottak. A keresztnév szlávos írásmódja alapján elképzelhető, hogy a délstájerországi származású Wenzel Graf Sauer von und zu Ankenstein (1742–1799) kamarás és udvari tanácsos szignálta a rajzokat a tervek kamarai véleményezése során. Sauer 1776ban a Bánáti Kamara tanácsosa volt, majd 1791től az AlsóAusztria kormányszéki elnöke (Regierungspräsident) lett. Ld.: Staatshandbuch, 446.

13 PRT V. 41., 608.

14 A Reverendissime Domine megszólítással kezdődő levél címzettje feltehetően a bakonybéli apát volt, a főapát ugyanis a levél első sorában a küldött szarvashúsért és az ünnepi jókívánságokért mondott köszönetet, minden bizonnyal húsvét alkalmából, ami ez évben április 16–17re esett. A Bakonybélből rendszeresen Pannonhalmára küldött vadhúsról: Dénesi (2020), 91.