Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
I. Közlemények
54 Dénesi Tamás felgyújtották, amelynek együttesen Győrbe menekült lakosságát a város előtt rabságba vetették, illetve lekaszabolták. Hat évvel később csak töredékük térhetett vissza, akikhez német telepesek csatlakoztak. 3 Az idegenajkúak között, feleségével érkezett Szentmártonba a sörfőzéshez is értő Thomas Menner. Letelepedésének idejét a 18. század első évére tehetjük, hiszen Karner Egyed főapát 1701. szeptember 29én kötött vele szerződést a sörfőzésről,4 egy 1702 ben papírra vetett számadáskönyvi bejegyzés pedig azon telepesek között említi, akik újonnan költöztek a mezővárosba, illetőleg új házat építettek.5 Menner is építkezett, valószínűleg a főapáttól neki átengedett házat alakította át , hiszen a szerződés már meg kezdett épületről tesz említést, a korábban birtokba vett házát pedig eladta.6 A mezővárosi anyakönyv egyetlen rá vonatkozó adata – mely szerint 1703 januárjában esküvői tanú volt – szintén azt igazolja, hogy nem sokkal korábban érkezhetett, hiszen az ekkor még gyéren lakott Szentmárton lakói viszonylag gyakran szerepelnek a matrikulában, ő viszont csak egyszer. 7 Menner minden bizonnyal esküvői tanúskodása után nem sokkal elhunyt, ugyanis szeptemberi anyakönyvi bejegyzések szerint Ursula Mennerin ekkor már Matthias Schweighoffer praxator ex oppido felesége volt. 8 Ez azt is jelenti, hogy özvegyének új férje átvette a szentmártoni sörfőzést. Nem tudni, hogy a sörfőzőház ötletét a főapátság vagy a telepes kezdemé nyezte, a már említett 1701 es szerződés erről nem tájékoztat. Arról viszont igen, hogy a főapát Thomas Mennernek és Orsolya nevű feleségének Al sok,9 azaz Szentmárton mezővárosban a győri út mentén, a templomnál 3 Szentmárton mezőváros 16–17. századi történetére, a település népességére és gazdálkodá sára ld.: PRT IV. 293–307.; Gecsényi (1977–1978), 382–384.; Horváth (1996), 25–26.; Szakály (1996), 15–17. Az 1683as pusztulásról és a hat évvel későbbi betelepülésről: PRT IV. 305–307. 4 PFL FL AA 26. 61. Egykorú másolatai: PFL FL AA 61. 12., 4–8. A szerződést (aug. 29 es dátummal említve) röviden összefoglalja: PRT IV. 307–308. Szintén említi: Tóth (1998), 200. 5 PFL GL Gazdasági iratok a 18. századból I.2. 201. 6 Az említett névsorban a „26. sörfőző” után a 28. számon feljegyzett telepes Stuber György volt, aki a „sörfőző házába jött, vette a házat” 36 forintért. PFL GL Gazdasági iratok a 18. századból I.2. 201. A jelentős építkezéseket mutatja, hogy Menner, vagy inkább utóda (a forrásban név nélkül, városi sörfőzőként szerepel) 1703 májusa után decemberben két részletben 19 forintért vásárolt téglát Lancsics Bonifác bencés jószágkormányzótól. A májusi téglavásárlást az apátságtól történt árpabeszerzéssel együtt jegyezték fel (50 forint). PFL GL Gazdasági iratok a 18. századból I.1. 65., 104. 7 „Thomas Miner praxator ex oppido” megjelöléssel került az anyakönyvbe. PFL TAL Pannon halmi plébánia iratai, Első (vegyes) anyakönyv (1689–1721) 159v. 8 Szept. 2., 14., 20. PFL TAL Pannonhalmi plébánia iratai, Első (vegyes) anyakönyv (1689– 1721) 60v, 61r. A matrikula halotti része nem maradt fent, így nem tudjuk datálni Menner halálát. A házasságok között nem találtam Orsolya új frigyéről szóló bejegyzést. . 9 Szentmárton mezőváros régebbi – a forrásokban 1238 ban megjelenő – neve, amelynek mintájára az apátság és a város közti Váralja a késő középkorban a Felsok elnevezést kapta. PRT I. 195–196.; PRT IV. 179., 290., 729.
