Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
III. Forrás
180 Boros Zoltán végeláthatatlan sora a szellemi csirkefogóknak csak azt a kapcsolatot jelzik, amely a zsidóság világ uralmi vágyai és a bolsevizmus között van. Üzleti érzékük megszerezte számukra a népek vagyonát, hiszen Magyarországon a gyárak 80 százaléka, a nagybérletek 50 százaléka a kezükön, a kereskedelem majdnem egészen, a földbirtokból csak latifundiumokban birtokolnak több, mint ötmillió katasztrális holdat.54 Mit jelentett a bolsevizmus a zsi dóságnak? Minden a mienk! Kié? Azoké, akik rendelkeznek az állam vagyonával, akik egy fecnin milliókat utalnak ki maguknak, akik lefoglalnak házat, nagybirtokot, bútort, bélyeggyűjteményt, zongorát, kékpénzt. Min dent. Minden a zsidó népbiztosoké. A proletárság? Az csak gimpli,55 az k[a]pál hat az elvekért, a világmegváltásért, annak nem szabad se enni, se inni, csak a nép biztosok, „pol. meg.”-ek56 és egyéb banditák ehessenek és pezsgőzhessenek. Soha a legféktelenebb burzsi se élt úgy, mint ez a népbolondító banda a Hungáriában. Így lett volna az egész ország minden vagyona a zsidóké, mert hiszen gondoskodtak róla, hogy a kommunizált birtokokra is lehetőleg a saját Halász és egyéb Manó elv társaik57 üljenek. A ke resztény tulajdonosokat Fehér, Veszprém, Somogy megyében elkergették, a zsidók ott maradtak.58 Elv-, azaz fajtársak. Aztán a nemzetköziség. Szép eszme, ha az egyes népek testvéri szeretetére gon do lunk úgy azonban, hogy az egyes nemzetek saját egyéni faji értékei, kultúrája, öntudata sértetlen maradjon. De mit jelentett nálunk? Gyűlölni azt, ami magyar, gyűlölni a múltat, gyűlölni a hazát, gyűlölni a nemzeti erkölcsöt, irodalmat, művé szetet. Nem azt szeretni, ami magyar és megbecsülni, ami idegen és értékes, hanem gyűlölni a magunk fajtáját. Ki lehet így nemzetközi? Akit nem magyar anya szült, aki nem magyar tejet szívott magába, aki nem magyar szón nevelődött, nem ma gyar gondolkozás és értékközösségbe tartozott. Nemzetközi csak az lehet ilyen ér te lemben, aki nem magyar, nem német, nem francia, hanem minden nép között idegen 54 A számok nyilvánvalóan túlzóak. A korszakban a kereskedelemben és a bankszektorban dolgozóknak 52,25 szá zaléka volt zsidó származású, az iparban és a közlekedésben pedig 17,67 százalék volt az arányuk. Az 1000 hold feletti nagybirtokosok és bérlők 20,6 százaléka, a 200 és 1000 hold közöttieknek 18,1 százaléka tekinthető zsidónak. A 100 hold feletti birtokokat kezelő haszonbérlők 49,5 százaléka volt zsidó származású. Gyurgyák (2001), 83–85. 55 Palimadár, balek. 56 Politikai megbízottak. 57 Utalás egy közelebbről nem azonosított személyre. 58 Kühárnak ez a megfogalmazása figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a magyar zsidók egy jelentős része nem volt kommunista, nem szimpatizált Kun Bélával és sokan közülük üldözöttjei, többen áldozatai voltak a kommünnek. Lukács (2001), 655.
