Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
III. Forrás
Kühár Flóris a Tanácsköztársaság fogságában 173 totta szembe a nemzeti értékrenddel, a zsidóságot pedig ezen nemzeti értékközösségen kívül helyezte el, ezzel gyakorlatilag kimerítve az antiszemitizmus fogalmát. Kühár k ét nap alatt két kihallgatáson esett át, de meglepetésére előbb a celldömölki munkástanács egyik tagja, Pajor Sándor,20 másnap pedig egy városi küldöttség jelent meg a fővárosban, hogy szót emeljenek védel mében. Az ellene felhozott vád ellenforradalmi propaganda kifejtése volt, amit azonban nem követett – ha megalapozottnak is bizonyult – megtorlás. Elképzelhető, hogy a közbenjáró kommunista politikai megbízottnak vagy a városi küldöttségeknek köszönhetően, esetleg csak a köznyugalom fenn tartása érdekében, de végül szabadon bocsátották. Utóbbi érvet erősíti a celldömölki járási politikai megbízottnak a megyei direktóriumhoz írt távirata is, mely így szólt: „Dr. Kühár Flóris helybeli plébánost tegnap délután a fővárosba kísérték. Letartóztatása nagy nyugtalanságot keltett. Ma tizenhárom tagú küldöttség megy a belügyi népbiztossághoz megtudni az okát melyért letartóztatták.”21 A hír hallatára a megyei direktórium szintén táviratban for dult Landler Jenő belügyi népbiztoshoz, hogy a „lakosság hangulatára va ló tekintettel kívánatos” lenne a plébános mielőbbi szabadon bocsátása. 22 Mielőtt Kühár hazaindult volna, a városligeti Park Szanatóriumban meglátogatta a szintén fogságban lévő Mikes János szombathelyi püspököt, akit néhány hónappal korábban éppen Celldömölkre internáltak, és az apátság ban tartották őrizet alatt.23 E találkozás közben érte utol a városi küldöttség, akiknek kíséretében másnap hazautazott, de erről már csak néhány sorban tájékoztatta az olvasóit az utolsó közlemény végén. Szabadulásának híre már aznap este eljutott a városba. Az apáti napló bejegyzése szerint „ Dr. Kü hár július 13-án ért haza; az asszonyok nagy tüntetéssel fogadták”. 24 A lelkipásztornak és híveinek ezekben a viharos napokban kialakult szoros kapcsolatát jól jellemzi az idézet, melyet plébánosi munkája be fe jezésekor a Mária-kongregáció nevében készített búcsúbeszédben olvas hatunk róla: „A kommunizmus alatti bebörtönzései alkalmával hitvalló viselkedésével megmutatta, hogy amit hirdetett szóval, azt kész vérével megpecsételni. S talán ak kor nőtt legjobban a szívünkhöz, amikor megbilincselve, mint legnagyobb gonosztevőt hurcolták végig a városon s még akkor is minket sajnált, amidőn keservesen 20 Ld. a 62. l ábjegyzetet! 21 MNL VaML XVI. 1. D 5480/1919. Kühár tizenkét fős küldöttségről ír a cikksorozat utolsó közleményében. 22 MNL VaML XVI. 1. D 5221/1919. 23 Székely (2009), 107. Mikes püspök forradalmak alatti tevékenységéről ld.: Bakó (2007). 24 PFL DA A dömölki apátság naplója és iktatója 1873–1933. 96.
