Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
III. Forrás
172 Boros Zoltán a Tanácsköztársaság ideje alatt összesen háromszor volt őrizetben . A má sodik esetről sajnos csak közvetett adatok állnak rendelkezésre. A most közzétett írásából arra tudunk következtetni, hogy pünkösdkor Kőszegen tartották fogva, de az nem derül ki, hogy pontosan mikor és hogyan került oda. A pannonhalmi levéltárban viszont fennmaradt egy 1919. június 10-én, vagyis a pünkösd utáni kedden kelt feljegyzés, miszerint a szombathelyi Vörös Őrség bűnügyi osztálya ekkor bocsátotta szabadon a plébánost, hogy Celldömölkre utazzon.16 Ennek az esetnek a részletes feltárása még további kutatásokat igényel. Az itt közölt írás Kühár harmadik letartóztatásának történetét foglalja össze. A szöveg eredetileg 1919. október 5. és december 21. között tizenegy részben jelent meg. Ekkor már viszonylag nyugalom volt a városban, hetek teltek el az augusztusi 23-i pogrom óta, amely legalább öt zsidó lakos halálát követelte, és amelynek következtében a városparancsnokot is leváltották. 17 A visszaemlékezés a plébános július 11-i letartóztatásával kezdődik és két napos budapesti fogságának és kihallgatásának történetét meséli el. Ennek az időpontnak ellentmond a járási politikai megbízott július 11-i távirata, mely szerint a plébános letartóztatása az előző nap délutánján történt, de értesülése tévesnek bizonyult. A cikksorozatban olvasható ese mé nyek valóban július 11-én és 12-én történtek. 18 Az ifjú, mindössze huszonhat éves szerzetesnek ez volt élete első fővárosi utazása, amely rögtön az Országházba vezetett. Itt tartotta szék helyét a Belügyi Népbiztosság Politikai Nyomozó Osztálya, ahol az ellenforra dalmároknak tartott személyek kihallgatása történt, és ahol számos kényszervallatásra és kivégzésre is sor került.19 A szerző leírja rabsága helyszínét – feltehetően a Vadászteremben tartották fogva –, az őrszemélyzetet, akik nem a vörösőrök, hanem a Lenin-fiúknak nevezett terrorcsapat tagjai közül kerültek ki. Beszámol rabtársairól is, akik közül különösen egy diplomáciai mentessége ellenére fogva tartott osztrák vezérkari tiszttel barátkozott ösz -sze. Beszélgetésükben hangsúlyos szerepet kapott a magyarországi kommu nista és általában a bolsevik politikusok szellemi vezetőinek zsidó szár mazása. Ennek apropóján ismét megfogalmazta a magyar társadalom egyenlőtlenségeivel szembeni kritikáját, és beszélt a vagyonos zsidóság és a nincstelen proletárok kommünhöz fűződő eltérő érdek eiről. Rendkívül általánosító eszmefuttatása végén a z internacionalista gondolkodást állí -16 PFL FL Lymbus, 1919. 17 Katona (2008), 159–160. 18 MNL VaML XVI. 1. D 5480/1919. Ezzel szemben Kühár állítását támasztja alá az apátsági napló. PFL DA A dömölki apátság naplója és iktatója 1873–1933, 96. 19 A témáról legújabban: B. Müller (2016).
