Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
II. Gyűjteményeinkből
140 Takács Melinda lakkal találkozhatunk. Ez véleményem szerint elsősorban nem kronológiai, hanem regionalitásbeli különbségeket mutat. Összefoglalás A győrszentmártoni kancsók, habár nem régészeti ásatáson kerültek elő, több szempontból is figyelemre méltó leletegyüttest alkotnak. Mivel egyelőre kevés jól keltezett Győr környéki késő középkori település anyaga áll rendelkezésünkre, és ezért szinte semmilyen adattal nem rendelkezünk a terület késő középkori fazekasságáról, e kontextusuktól félig-meddig megfosztott edények is fontos információkkal bírnak. Általuk egy virágzó mezőváros fazekasságáról szerezhetünk benyomásokat: az őket előállító fazekasműhely a település központi részén helyezkedett el, a kancsók formai és technikai jegyei pedig egyértelműen megerősítik, hogy az itt dolgozó fazekas komoly szakértelemmel rendelkezett. Itt érdemes kitérni Feld István és munkatársai azon meglátására, amelyet, úgy tűnik, a szentmártoni edények is megerősítenek:32 az ország különböző lelőhelyeiről – legyen ez város vagy mezőváros – származó kancsók az általánosan elterjedt fazekakhoz képest jobb technikai minőséget képviselnek. A szerzők ezt a szóban forgó edények eltérő funkciójával magyarázzák.33 Az állítást továbbgondolva lehetséges, hogy már a késő középkor ban is léteztek kimondottan speciális edényekre szakosodott fazekasok 34 – talán így lehetett ez a győrszentmártoni műhely mesterének esetében is. Szintén fontos Holl Imre 1982-es megállapítása, amely még ma is érvé nyesek tekinthető. Eszerint a 15−16. századi füleskancsók a Dunántúl középső és nyugati részén jóval ritkábban fordulnak el, mint például az Alföld hasonló korú kerámiaanyagában.35 Ez is a szentmártoni leletek uni kális voltát erősíti meg. A regionalitás fontosságát ugyanakkor nem lehet eléggé hangsúlyozni: a szentmártoni kancsók viszonylag jól indolkolható keltezése, valamint egységes technikai és formavilága egy kevéssé ismert régió kerámiaanyagának jövőbeli vizsgálatához nyújthat támpontokat. 32 A közelben fekvő gyirmót−Sebes-tagi, ugyanerre az időszakra keltezhető (publikálatlan) település edényanyagával összehasonlítva valóban szembetűnő a győrszentmártoni kancsók minőségi anyaga és kiégetése. 33 Feld et al. (1989), 186−187. 34 Néprajzi adatokból jól ismert a fazekasok edényfajtákra való szakosodása: Kresz (1960), 299−302. 35 Holl−Parádi (1982a), 100.
