Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
II. Gyűjteményeinkből
Egy mezővárosi fazekasműhely nyomai 131 beszámolói mellett Mihályi Ernő egy kéziratban maradt tanulmánya volt segítségünkre. 6 E források és a levéltári adatok 7 alapján sikerült két te lekre szűkítenünk a kancsóegyüttes lehetséges előkerülési helyét. Mindkét lelőhely a mai városközpontban, a Szabadság tér északi részén található.8 Ennek alapján látható, hogy az egykori fazekasműhely a középkori mezőváros vélhetően központi részén, a ma is álló Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébániatemplomtól nem messze, tőle délnyugati irányban, nagyjából 150−200 méterre helyezkedett el.9 (2. kép) Győrszentmárton a pannonhalmi apátság birtokaként először 1240-ben tűnik fel a forrásokban, Alsok (Olsuc) alakban.10 Egészen a 17. századig különböző neveken – Alsok (illetve később Felsok is), Szent-Márton, Győri-Szent-Márton11 − találkozhatunk vele. Templomának első említése 1338-ból származik.12 Vásártartási joga 1334-től ismert, 13 mezővárosként 1450-ben sze re pel először.14 A bennünket érdeklő időszakból portajegyzékei 1531-ből és 1535-ből maradtak fenn, ezek alapján a település Győr megye legnépesebb helyei közé tartozott.15 Az apátság a 16−17. században végvárként funkcio nált, csak a tizenötéves háborúban került rövid ideig török kézre az alatta fekvő mezővárossal együtt. A várrá alakított apátságban tartózkodó zsoldosok komolyabb hadműveletekben nem vettek részt, de a portyázó török csapatok 6 „ Prágaiék kertjében valami 12 drb. római korsó került elő.” PFK BK 643/II.8., Mihályi [é.n.], 10. A Prágai család által a 20. század első felében birtokolt telket a levéltári adatok, illetve a mai tulajdonosok beszámolói alapján is sikerült azonosítanunk. 7 MNL GyMSMGyL VI.104. 35. kötet. 8 A mai Szabadság tér 4., illetve 11. szám alatt található telkekről van szó. Mivel valószínűleg Lovas Elemér és Mihályi Ernő is csak másodlagos elbeszélésből értesült a leletegyüttes felfedezéséről, kérdéses, hogy melyikük állítása bír nagyobb hitelességgel. Amennyiben abból indulunk ki, hogy kettejük közül Lovas Elemér igyekezett nagyobb precizitással beszámolni az előkerülési körülményekről, a Szabadság tér 4. szám alatti telek tűnik valószínűbb lelőhelynek. Az ingatlan – Lovas beszámolója és a levéltári adatok egybehangzó tanúsága szerint − a 20. század első felében a Krausz család tulajdonában állt: RFM RA Lovas [é.n.], 69.; MNL GyMSMGyL VI.104. 35. kötet. 9 A Szabadság tér északi része és a környező utcák által határolt terület 2003 óta ismert kö zépkori lelőhelyként, ld.: RFM XJM RA 92-2003, Takács (2003), továbbá https://archeoda tabase.hnm.hu/hu/node/9669, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/18099. (A letöltés ideje: 2021. júl. 21.) A Szabadság tér 7. számú ingatlan mögötti telken 2015-ben negatív régészeti szakfelügyeletre is sor került: RFM RA 532-2015, Hargitai (2015). 10 PRT I. 195−196. 11 PRT III. 224. 12 PRT II. 81. A Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébániatemplom legfrissebb régészeti kutatá sairól ld. Léhner (2020). 13 PRT II. 110. A forráshely szerint Alsok Szent László király idejétől bírt vásártartási enge déllyel. 14 PRT I. 196. 15 Az 1531-es összeírásban 52, az 1535-ösben 51 portával szerepel: PRT III. 225, 229. Győr me gyében az 1531. évi összeírás alkalmával 530 portát jegyeztek fel: PRT III. 225.
