Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)

I. Közlemények

14 Takács László lévő Szent Keranusszal, Euchodius fiával ment az úton, télvíz idején eljutottak Szent Martinus városába . Éjszakára befogadták őket a zarándokszállásra, ahol azon az éjjelen kilenc halott feküdt kiterítve. Ekkor Szent Keranus, a társa megszánta a gyászolók mérhetetlen zokogását és így szólt Szent Tigernachushoz: »Kérjük egész éjjel a mindenható Istent, hogy kimondhatatlan irgalma révén mél­tóztassék föltámasztani ezeket a holtakat.« A kegyes atya pedig, akinek minden tagját eltöltötte a szeretet, azonnal engedelmeskedett a szent férfi kérésének, és tiszta, odaadó fohászokat öntött értük az Úr elé. Ő pedig, mivel nem akarta, hogy hiábavalóak legyenek szeretett barátjának könyörgései, nevének és szolgái­nak dicséretére és dicsőségére életre támasztotta azt a kilenc holtat. Szent Ti­gernachus és Szent Keranus ekkor jobbjukkal megpecsételték szövetségüket.” 14 A tisztelet hasonló megnyilvánulásával találkozunk Szent Lasrianus avagy Molaissus, Dam Inis apátja (†650. október 25.) életrajzában is: „Ekkor történt, hogy egy mérgeskígyó, amely korábban sokat ártott az embereknek, annyira ba­rátságosan viselkedett vele, hogy a tenyeréből evett, s mégsem ártott neki. Ké sőbb azután elérkezett Szent Martinus városába, ahol hét pecséttel lezárva találta azt a templomot, amelybe szeretett volna bemenni. Mivel Isten férfija nem tudott belépni a templomba, megkérte a kapuőrt, hogy nyissa ki a templom kapuját. Az őr azonban nem akart Isten férfija utasításának engedelmeskedni, hanem mint egy ismeretlen idegennek, semmibe vette a kérését. Erre, íme, Isten akarata folytán azonnal megnyílt a templom kapuja, noha erősen be volt reteszelve. Ezek és más egyéb csodatettek után végül eljutott Rómába.” 15 Szent Márton városa ugyancsak szerepel a szintén híres 9. századi ír s zent, Findanus életrajzában: „Findanusnak azonban emlékezetébe ötlött az ígérete. Társakat gyűjtött maga mellé, majd miután megkapta püspöke engedélyét, föl­készült, hogy Galliába megy. Először Martinus székhelyére érkezett.” 16 Az idézetek egyértelműen bizonyítják Szent Mártonnak az ír keresz­té nyek körében való népszerűségét, ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy a tisz teletben jelentős szerepet játszott, hogy Tours városa a Rómába igyekvő vagy onnan hazatérő ír zarándokok útján feküdt, ezért (sokszor gyalog megtett) utazásuk során valószínűleg minden alkalommal érintet ték a várost. Tours kedvező fekvése azonban nyilvánvalóan csak az egyik, külső körülmény. A másik – és ezt különösen Tigernacus és Lasrianus püspökök életrajza mutatja, illetve természetesen a Vita Sancti Columbani is –, hogy 14 VSH II, 262–269. 15 VSH II, 131–140. 16 „ Ipse autem Findanus promissionis suae recordatus, collectis sociis, acceptaque licentia sui epis ­copi, Galliarum partes paravit adire. Hinc Martini sedem petens, postea Franciam, Alamanniam Langobardiamque peragrans, proprio demum pedum labore Romam pervenit.” Vita Sancti Finda­ni https://celt.ucc.ie/published/L201041/ (A letöltés ideje: 2021. okt. 30.)

Next

/
Thumbnails
Contents