Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
I. Közlemények
Egy sokrétű életmű nyomában 107 Az ökumenikus dialógusban lényeges attitűd az egyházi közösség krisztocentrikus értelmezése. Ez természetesen paradoxont is jelent, hiszen éppen a krisztusi egység hiányát éljük meg a felekezeti szétszakítottságban, ugyanakkor reményteli dinamizmust ad annak vágya és feladata, hogy „Krisztus teljességévé” növekedjenek az egyházak. A szentháromságos di menzió bekapcsolása ebbe a folyamatba pedig annyit jelent, hogy a Lélek ajándékain keresztül ismerjük meg az Atya és a Fiú egységét, amely a legtisztább koinónia , és amelyre az egyházi közösségek is meghívást kapnak.70 Éppen a koinónia fogalma egyesíti a keresztény felekezeteket is az ökumenikus dialógusban (lásd az Egyházak Világtanácsa 1961es közgyűlésén ÚjDelhiben), amely a szakramentummal együtt a zsinat két egyháztani „gyökérfogalma” Békés Gellért interpretációjában. „Ez a szentháromsági Isten-közösség, s az abból kibontakozó testvéri közösség71 az, ami a zsinati tanítás szerint az egyházat szakramentummá, vagyis az Istennel való bensőséges egyesülésnek és az emberiség egységének szent jelévé avatja.” 72 Az ökumenikus teológia hatástörténete Békés Gellért teológiai munkásságának nagyobb része az ökumené területéhez kötődik. Megjelent írásai és a hagyaték tanulmányozása alapján egy naprakész szintézisalkotó képe rajzolódik ki, aki nemcsak kutatói és oktatói tevékenysége által, hanem baráti kapcsolatai révén is az egyházak egységének fáradhatatlan munkálója volt. Írásai egészen az 1980 as évekig elsősorban az emigrációban élő magyarság számára közvetítették a zsinat eszmeiségét, az idegen nyelvű tanulmányokkal, tanári munkájával és kapcsolatrendszerével pedig a nemzetközi teológiai diskurzusnak volt aktív részese. Hazatérése után azonnal bekapcsolódott a formálódó intézményes ökumenikus dialógusba, amelynek megbecsült tagjaként szolgálta az egység ügyét élete utolsó öt évében. Munkásságának megbecsülése és recepciója igazán csak a rendszerváltással vehette kezdetét, hiszen a Katolikus Szemle szerkesztőjeként az államszocialista rendszerben személye persona non gra ta volt az államhatalom számára.73 2001ben hozta létre Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a Békés Gellért Ökumenikus Intézetet, amely másfél évtizedes aktív működése alatt ma70 Békés (1979). 71 Tulajdonképpen ezt foglalja magába a koinónia fogalma. 72 Békés (1993), 238. 73 Ld. erről: Várszegi (2013) és Várszegi (2019a). Köszönettel tartozom Várszegi Asztrik szó beli közléseiért. A pártállami időszak ökumenikus törekvéseiről Pannonhalmán ld.: Vár szegi (2019b).
