Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
I. Közlemények
106 Kisnémet Fülöp OSB A limai dokumentum értékelését tekintve Békés Gellért néhány írásá ban az apostoli utódlás kérdésével is foglalkozott. Szerinte fontos két té nyező, a hagyomány és az utódlás megkülönböztetése, amely nem világos az 1982es dokumentumban. Míg előbbi az apostoli tanítás folyamatosságát jelenti, amelyet az egész egyház hordoz, utóbbi az apostoli szolgálat folytonossága. A kettő kapcsolatát sokkal inkább komplementer jellegükben, mintsem egymáshoz való rangsorbeli viszonyukban érdemes megragadni. A II. Vatikáni Zsinat óta tanítás, hogy a püspöki utódlást nélkülöző egyházakban is elfogadja és értékeli a katolikus egyház az üd vösség közvetítésének eszközeit, amelyek azonban nélkülözik a szentségi funkciót. Így Békés Gellért szerint érdemes lenne megkülönböztetni a ha gyo mány rendes és rendkívüli úton nyújtott folytonosságát. A limai dokumentum nyomán a katolikus egyház számára megfogalmazott ajánlásai ma is aktuálisak: az apostoli utódlás szolgálati formájának értelmét tegyük elevenebbé, a szolgálati jelleg legyen nyilvánvalóbb a hivatali gyakorlatban, valamint a katolikusok ismerjék el a püspöki utódlást nem gyakorló egyházak hivatali szolgálatainak különleges értékét a múltra nézve, és tegyék lehetővé a történelmi püspökségek folytonosságába való bekapcsolódásukat. 67 Egyháztani szempontok Békés Gellért gondolkodásában az egyháztani érdeklődés kiemelt he lyen áll, és így szinte magától értetődő, hogy néhány ekkléziológiai szem pont említésével zárjuk egy ökumenikus teológiai portré vázlatos bemutatását. Hiszen az egyház mibenléte kötődik az összes eddig tárgyalt témához, különösen az utóbbiakhoz, hiszen az egyház Isten Igéjéből és az eucharisztiából születik. A biblikus és patrisztikus gyökerekkel bíró, elsősorban azonban a ke leti teológiában elterjedt, de a II. Vatikáni Zsinaton a római katolikus gondolkodásban is újból felszínre törő eucharisztikus egyháztan szellemisége átjárja Békés Gellért életművét.68 „Az egyház bizonyosan akkor van, amikor az eucharisztiát ünnepli, hiszen éppen az eucharisztikus cselekmény által válik olyan közösséggé, amelynek tagjai Istennel és Istenben egymással vannak közösségben. Tehát az egyház révén van az eucharisztia, ugyanakkor ahol az eucharisztiát ünneplik, ott van az egyház.” 69 67 Békés (1985b). A tanulmány egy részének magyar fordítását ld. : Békés (1995c). Zamfir Ko rinna a protestáns egyházi szolgálatról a közelmúltban írt tanulmányában idézte ezen műveit, ld.: Zamfir (2018). Ugyanő már 2007 es egyháztani művében többször is hivatkozott Békés Gellértre, ld.: Zamfir (2007). 68 Ld. erről tanulmányát a zsinat lezárásának huszonötödik évfordulójára megjelent nagy szabású kötetben: Békés (1989). Erről újabban: Kisnémet (2020). 69 Békés (1985a), 40.
