Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
I. Közlemények
78 Gereben Ferenc vázlatosan tudjuk bemutatni. De ami tudható róla, már abból is kitelne egy drámai elemekben bővelkedő történelmi kalandregény. Nyugtalan természete ellenére (magyar–német szakon)121 ő befejezte az egyetemet, az adatok szerint 1939ben távozott a Collegiumból,122 abban az évben, amikor a Fellegjárás is megjelent. Még találkozhatott a Collegiumba 1938 ban belépő Kéry Lászlóval,123 aki társaival együtt lelkesen olvasta a frissen megjelent kollégiumi „kultuszregényt”, nyomozta annak szereplőit, és gólyaként megilletődve nézett „Istenesre”, akit ő minden bizonnyal Rákosi Zoltánnal azo nosított, és akit a regény „fantom félőrültjének” nevezett, enyhe áthallással Janicsek Istvánra, a regény „valódi” őrültjére: „(...) közöttünk éltek a regényhősök. Istenessel, a regény fantom félőrültjével együtt ebédeltünk, a társalgóban tanúi voltunk töredezett kinyilatkoztatásainak, csodálva hall gattuk évfolyamtársaitól legújabb különcségeit, tapsoltunk a felsőbbséggel szemben ta núsított hősies gorombaságához.”124 Kéry ezeket a sorokat 1945 után, a Collegium fennállásának félszázados évfordulójára írta, talán a közben történtek miatt a figurát kissé az extremitások felé tolva el. Rákosi Zoltánnal ugyanis rendkívüli dolgok történtek Budapest ostroma idején. Ezekre Cziráki atya Gombocznekrológja is utal, Veres Péter visszaemlékezéseire hivatkozva. Eszerint Rákosit, miközben a Várban egy zsidó nőt védelmezett, lelőtte egy nyilas, de a tüdőlövésből kigyógyították. A hivatkozott Veres Péter némileg másképp írta le a történetet, de a legdrámaibb részletet ő is csak elbeszélés alapján ismerte. Az író 1945 január elején találkozott hősünkkel egy Bajza utcai óvóhelyen, ahol őt egy református lelkész családja bújtatta. A zsidó származású Rákosi a lelkészék ismerőseként jelent meg az óvóhelyen, ott töltött egy éjszakát, és másnap reggel elindult, hogy veszélyeztetett édesanyját egy protestáns szeretetotthonba juttassa. Déltájt híre jött, hogy lelőtték a nyilasok. Az író utólag úgy hallotta, hogy a Zeneakadémia előtt Rákosi felháborodott azon, hogy az utcán heverő halottak között egy nőnek a lábára volt tűzve, hogy „zsidó”. Emiatt egy nyilas járőr letartóztatta, majd egy hirtelen bombariadót kihasználva Rákosi bemenekült egy kapualjba és tüzelt a nyilasokra, azok meg lelőtték. Egy német tiszt (!) szállíttatta be a Rókus kórházba, ott – kollégista társának nővére személyében – ismerőse akadt, akinek közbenjárására elrejtették, meggyógyították. 125 121 Olasz nyelvből és művészettörténetből is szerezhetett valamilyen képesítést, mert később ezeket a tárgyakat is tanította. 122 Garai (2014), 345. 123 Kéry László (1920–1992), magyar–angol szakon 1938 és 1944 között EC tag. Ld.: Garai (2014), 349. 124 Kéry (2016), 130. 125 Veres (1973), 753–754.
