Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
I. Közlemények
74 Gereben Ferenc (...) Rákosi Zoltánról, 101 az ígéretes tehetségű kollégistáról kapta főbb vonásait, aki szintén tanár lett, de aztán külföldre került, s ott fiatalon meghalt.” 102 A forrásként közölt Czirákidokumentumok bőségesen emlegetik Rákosi Zoltánt, e sorok írójának címzett levelében Cziráki is Rákosit mondja Istenes egyik modelljének, de másikként saját magát nevezi meg. Az említett dokumentumok kettejük termet és természetbeli hasonlóságát hang súlyozzák: a levélben a következő közös önjellemzést olvashatjuk: „Rákosival ketten voltunk a leghosszabbak a kollégiumban, éretlen, önmagunkat és célunkat kereső, elkésett kamaszkorban vergődő, szertelen emberek voltunk, akiket nem minden gúny nélkül titánnak neveztek: a két » titán « .” A Gombocz Zoltánra való visszaemlékezésből azt is megtudjuk, hogy az 1934ben felvett kollégiumi évfolyamból csak ők ketten voltak magyar szakosok, a finn nyelvet is kettesben tanulták a Collegiumban „Gombocz úrnál”.103 Együtt gyalogoltak be az egyetemi órákra is, és a nehezebb vizsgák előtt útközben még a Gellérthegyi Sziklakápolnába is felfellátogattak. Tehát olyan párost alkottak, amely szinte kínálta magát a közös megjelenítésre. Makay Gusztáv mégis csak Rákosit említi, ami azzal magyarázható, hogy Makay 1928 és 1933 között volt a Collegium diákja,104 tehát egy évvel korábban végzett, mint ahogy a két „titán” bekerült a Collegiumba, s így lehet, hogy Czirákit (aki a Collegiumból való 1937es távozása után eltűnt a szakmai nyilvánosság látóköréből) nem is ismerte. Rákosi Zoltánt viszont annál inkább, mert 1945 után két évig együtt tanítottak a Collegiumban: Makay magyar irodalmat, Rákosi német nyelvet és művészettörténetet. 105 Az 1935ös Mikulásnapi „enumeráció” bökversei az alábbi képet rajzolják a két (másodéves) „titánról”. Először Cziráki Géza nevével találkozunk: „Ama fejjülmondott106 Gézuka Ciráki Vegetáriánus, a zöld fűbe áll ki 101 Kiemelés tőlem: G. F. Rákosi Zoltán (1916–?) 1934 és 1939 között volt az EC magyar–német szakos diákja. Ld.: Garai (2014), 345. 102 Makay (1989), 119. 103 Érdemes egy pillantást vetnünk azoknak a tanároknak – Gomboczon kívüli – nem hiány talan névsorára, akik Czirákiékat az Eötvös Collegiumban, illetve az egyetem bölcsészkarán tanították: ma a tudománytörténet jeleseiként tarjuk őket számon. Magyar nyelvészet és finnugrisztika: Pais Dezső, Zsirai Miklós, Lakó György; magyar irodalom: Horváth János, Keresztury Dezső; francia nyelv és irodalom: Szegő (Gyergyai) Albert, Georges Deshusses. Ld.: Fábián (1989), passim; Varga (1989), passim; Garai (2014), 285. 104 Garai (2014), 345. 105 Garai (2014), 345–346., 489. 106 A kollégisták szobánként kerülnek tollhegyre. Két versszakkal feljebb arról értesülünk, hogy a zsarnoknak nevezett Varga Imre ötödéves „családapa”: „Cziráky Gerővel kilenckor ágyaztat.”