Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
I. Közlemények
72 Gereben Ferenc két résztvevője, Schöpflin Gyula és Mód Péter visszaemlékezéseit is, 97 és ezek alapján azt állítja, hogy Stolte rendőrségi besúgó volt. (Vita tárgyát képezi, hogy lebukásuk előtt vagy után vált azzá. 1945 után kapcsolatba került a magyar, és talán az amerikai katonai hírszerzéssel is.) 1932ben ők hárman két másik társukkal: Bertók Jánossal és Jakó Gézával együtt egyetemi röp cédu laszórás miatt több hónapi börtönbüntetést kaptak. Az esemény hát terébe oda kell képzelnünk a harmincas évek elején dúló gazdasági világválságot és velejáróan a megnövekedett társadalmi feszültségeket, valamint az egyébként jó teljesítményű, de többnyire szerény anyagi háttérrel rendelkező diákok elégedetlenségét és romantikus kalandvágyát is. A Kádárrendszer idején ez a szervezkedés az új kollégium számára afféle „kommunista pedigrét” jelentett, homályban hagyva az események „pikáns” elemeit. (A fő szervező besúgó voltán kívül ugyanis még megemlítendő, hogy a „mozgalmárok” meglehetősen balekok voltak: egyikük az egyetemi belépőjét a bűnjelként lefoglalt röpcédulák között felejtette, másikuk a rendőrségen az előzetesen megbeszéltektől eltérően vallott, stb.) Ami pedig a főbb szervezkedők 1945 utáni sorsát illeti: Bertók János szovjet hadi fogolytáborban tűnt el; Schöpflin Gyula a Rajkper idején (külügyi szolgálatát hátrahagyva) Angliába emigrált; Stolte István pedig Horthy bör töne után Szálasiét, majd a Rajkper következményeként Rákosiét is megjárta, és 1956ban, miután a forradalmárok kiszabadították a fogságból, Németországba disszidált. Egyedül Mód Péter98 futott be magas pártállami karriert, de az 50 es évek elején néhány évre őt is bebörtönözték.99 A Janus-arcú hős: Istenes Gergely Mielőtt a regény talán legösszetettebb alakjának boncolásához hozzákezdenénk, érdekességként meg kell állapítanunk, hogy az eddigi szereplők (beleértve a „kommunista sejtet”) szinte mind magyar és modern nyel vi filológusok voltak, alig találunk köztük klasszikafilológust vagy tör té nészt, nem 97 Schöpflin (1978); Mód Péternek pedig egy 1968 as előadásából idéz, ld.: Makay (1989), 119. 98 Mód Péter (1911–1996) 1929 és 1932 között volt az EC tagja. Az 1960 as években külügyminiszterhelyettes, az 1970es években párizsi nagykövet, majd UNESCOnagykövet volt. Ld.: https://www.ekmk.hu/lexikon/talalatok3.php?beture=M%C3%93D%20P%C3%A9ter (A letöltés ideje: 2020. nov. 10.) 99 Az 1932 es szervezkedés lefolyásának és szereplőinek részletes bemutatását ld.: Tombor (1995), passim. Az összeesküvéssel kapcsolatos adatokat – a hivatkozott egyéb források mellett – Tombor András tanulmányából merítettük.
