Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
I. Közlemények
44 Gereben Ferenc több helyütt is szerepel Maróti Lajos Kolostor című (kulcs)regényében. 21 A regény 1949 és 1951 között, a kommunista diktatúra kezdeti éveiben játszódik a pannonhalmi szerzetesközösségben, és az írót megszemélyesítő „Béda testvér” rendből való eltávolításával fejeződik be. „Lázár testvér” a mű egyértelműen pozitív szereplői közé tartozik, aki ráadásul a nagy lemorzsolódás közepette végig kitartott hivatásában. Ahogy a hatvanas évek végi (a regény megjelenése utáni) levélváltásukból is kiderül, Cziráki atya Maróti Lajossal elválásuk után is jó kapcsolatot tartott, és úgy vélte, hogy a meglehetősen kritikus írásmű elősegítheti a teológiai gondolkodás modernizálását és az egyház belső megújulását. 22 Kiegészítésül megjegyezzük, hogy pannonhalmi környezetben – ezút tal a gimnáziumban – játszódik Méhes Károly regénye, a Hegymenet, amely a nyolcvanas évek első felének diákéletét mutatja be meglehetősen realisztikusan. A korszak idősebb bencés tanárai – immár Cziráki László nélkül – valódi nevükön szerepelnek, a fiatalabbak álneveik mögött elég jól felismerhetők. 23 A következőkben elhagyjuk Pannonhalmát és visszalépünk a harmincas évekbe, Cziráki László (illetve akkor még Géza) ifjúkorába: az Eötvös Collegium diákjainak világába. Sőtér István: Fellegjárás Vajon milyen intézmény volt ez a – teljes nevén – Báró Eötvös József Col legium, amelyről a szellem világában oly sok szó esik, és amelyről oly sok írásmű született? A magyar tanárképzés kivételes elitintézményét a párizsi École Normale Supérieure mintájára 1895ben (épp e dolgozat írása előtt 125 évvel!) hozta létre – Eötvös Loránd ösztönzésére – Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter. A Collegium önálló, csupán a miniszternek alárendelt tanintézmény volt, saját tanári karral, saját szakos és nyelvi órákkal és kitűnő könyvtárral, az átlagosnál szigorúbb tanulmányi követelményekkel, sajátos felvételirendszerrel („fejkopogtatás”), diák önkormányzatisággal, valamint különleges szokásokkal és belső struktúrával. És nem utolsósorban: életre szóló „mi-tudattal” ! (Sajátosságai közé tartozott a szobánkénti négyfős ún. „család”, amely többnyire hasonló szakosokból állt: a végzős „családapából”, a harmadéves „családanyából”, a másodéves 21 Maróti (1968), 128., 272., 277., 573. 22 A levélváltás teljes szövegét ld.: Gereben (2015), 231–236. 23 Méhes (2011).
