Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
I. Közlemények
Egy bencés regényhős paradigmaváltása 39 találni nyomát). Altiszt édesapját gyermekkorában elveszítette, édesanyja nehéz körülmények között nevelte két fiát. (Öccse, Cziráki Lajos később Munkácsydíjas festőművész lett.) 1932ben a pápai bencéseknél kitüntetéses érettségi vizsgát tett. Már ekkor szeretett volna belépni a bencés rendbe, s amint egy itt közlendő leveléből kiderül, a VII. gimnáziumi osztályt oblátusként6 Pannonhalmán töltötte, de a rend egészségi okokból (szívpanaszai voltak) nem vette fel. Egy évig diákok instruálásával pénzt gyűjtött egyetemi tanulmányaihoz, és 1934ben jelentkezett a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–francia szakára, és egyúttal felvételét kérte az Eötvös Collegiumba. A collegiumi irattár megőrizte felvételi és egyéb személyi iratait. Felvételi kérelmében ingyenes vagy „félfizető” helyért folyamodott, és csatolta Sárközy Pál pannonhalmi perjel ajánlását, aki – ha már a rend nem vette fel tagjai közé – tanúsítványt adott „teljesen kifogástalan magaviseletéről”, és „kiváló szellemi képessége” miatt melegen ajánlotta felvételét az Eötvös Collegiumba. A felvételi vizsga eredményeként Szegő (később Gyergyai) Albert a magyar–francia szakra jelentkezők közül a második helyre ajánlotta. Egy név nélküli megjegyzés is pozitív képet ad vizsgateljesítményéről: „Rokonszenves magatartású. Ismeretei vannak több mindenféléről, amiről középiskolát végzettek nem igen szoktak tudni.” „Félfizetéses” helyet kapott, és egy évvel később ingyenes helyet kért a minisztertől, kérelmét szegénységi bizonyítvány csatolásával nyomatékosította. A dokumentumokból kiderül, hogy édesanyjának, Cziráki Vendelnének özvegyi nyugdíja havi 76 pengő, ebből tartotta el két fiát. A kedvezményt nem kapta meg, ezért a következő, 1936/1937es tanévre megismételte kérelmét, amelyen szerepel a kézírásos döntés is: „nem!” Közben 1936. május 23án letette alapvizsgáit, magyarból „dicséretes”, franciából „jó” minősítést szerzett. Majd – az akkor négyéves képzésből – elvégezte a harmadik évet is. És ekkor – 1937. június 28án – lakonikus rövidségű levélben lemondott kollégiumi tagságáról, azzal, hogy nem akar tanár lenni és átmegy jogásznak. (Ennek a lépésnek a hátterére még visszatérünk.) Kilépése után azonban nem ment más egyetemre, hanem dolgozni kezdett: először fizikai munkát végzett, később a budapesti Pamutipari Rt. francia és német levelezője lett, anyagilag segítette öccse tanulmányait. Majd a háború és a katonáskodás következett, utász őrvezetőként7 esett amerikai fogságba. 8 Cziráki Géza életének második, háború utáni felvonását már a László szerzetesnév fémjelzi. A viszonylag rövid fogság után 1946ban, 31 éves 6 Jelen esetben: szerzetesjelöltként. 7 Meglepő, hogy érettségivel és három év egyetemmel ennyire alacsony rangban szolgált. 8 Ld.: Kallós (2014), passim; Gereben (2015), passim.
