Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)

IV. Forrás

Szemle 311

A főszöveget lezáró összegzésben a szerző az egyes fejezetek végén található rövid összefoglalásokat kapcsolja össze. Mintegy külön fejezetként tekinthetünk a négy részből álló, több mint 50 oldalas függelékre, amelyben a Pozsonyban, Győrben és Sopronban 1671ig szolgáló rendtagok, illetve az 1630 és 1652 között a győri jezsuita gimnáziumból egyházi pályára lépett személyek adattárai mellett megtaláljuk a győri Patrona Hungariaetársulat 1634 és 1666 közötti ismert tisztségviselőinek listáját, illetve a három kollégium épületeinek alaprajzait. A kötet a benne található adattáraknak, illetve a – főleg egyes személyekre vonatkozó, további irodalmakra vezető, a személynévmutatóban is jelzett – gazdag lábjegyzeteknek köszönhetően a Jézus Társaságának 17. századi történetéhez kapcsolódó személyek kuta tásához is jó kiindulásként használható.

A jól felépített munka egyes fejezetei önmagukban is megálló egységeket alkotnak, ugyanakkor a kötetben található kereszthivatkozásoknak köszön hetően az azt esetleg célzottan használó olvasó is könnyen és jól tájékozódhat. A szöveg több – az érvelést alátámasztó és a forrásokat szemléltető – táblázatot, grafikont és térképet tartalmaz, amelyek segítik az olvasó tájékozódását. Pozitívum, hogy ezen ábrák egyike sem a főszövegben található információk ismétlésére korlátozódik, hanem a szerző valóban új információk letisztult és igényes közlésére használja azokat. Kádár több alkalommal is további kutatási útvonalakat jelöl ki saját maga és a szakma számára, ilyen például Nagyszombat vizsgálatba való bevonása, vagy a régió osztrák jezsuita rendtartományon belüli elhelyezése és értékelése. A szerző többször is kiemeli, hogy nem feledkezhetünk meg a „jezsuita főváros”, Nagyszombat szerepéről sem a Társaság oktatási, sem pedig pasztorációs tevékenységének vizsgálatakor.

Kádár Zsófia a kijelölt három kollégium: Pozsony, Győr és Sopron példáján keresztül jól szemlélteti a jezsuiták 17. századi megtelepedésének és működésének körülményeit, ismerteti tevékenységüket és társadalmi kapcsolatrendszerüket. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének gondozásában megjelent kötet adatgazdag alapmunka a 17. századi egyháztörténettel foglalkozó szakmabeliek és érdekes olvasmány a korszak és a téma iránt érdeklődők számára.

B. Székely Dorottya Piroska