Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
IV. Forrás
278 Takács Melinda nem szolgálhatja az Itáliából küldött hamisítvány vagy utánzat, csak azt hangoztatta, hogy a mi tulajdonunkban levő tárgyakat nem szabad az állam tulajdonát tevő intézetbe átvinni, mert akkor a Rend elveszti azokat. A fő apát úr nem szólt ilyen vitánkba. Nekem feltétlenül jól megmarad az eszembe az a felfogás, amelyet Rezner képvisel, amelyik megakasztotta a győri bencés gyűjtemény nyilvánossá tételét, a további bencés ásatási lehetőségeket, s amelyet Rezner ijesztésére a főapát úr is vallott a győri múzeummal kapcsolatban.43 Most csak arra vagyok kíváncsi, mivel vádolnak meg terveimért. Mert itt sem megvesztegetettség, sem dicsőség keresése, sem titkos tárgyalások vagy más valamilyen cél nehezen állapítható meg tervem hátteréül. De az ördög nem alszik, biztosan megtalálják a „bölcsek” cselekvésem rugóját. Erről Arisztiddal44 is beszéltem. Az olasz gimnáziummal kapcsolatban folyó káptalani tárgyalások egyenesen üzleti szellemben folytak. Az épület és berendezés költségeit, a tanári kart fizeti az állam. Még azt is elvárták az „üzletesek”, hogy az épület karbantartása is állami kötelesség legyen, viszont minden bevétel a mienk. Különös érzéke van némely embernek ahhoz, hogy a zongorát is meg akarja fejni, csak jövedelem legyen, viszont nem okoz problémát ezeknek az a kérdés, hogy az ő felfogásuk szerint való berendezkedésben milyen jogcímen vannak nekünk birtokaink. Hát a visszaállító okmány alapján, – hogy a régebbi célokat ne érintsem –, nincs semmi kötelezettségünk, amelyik a rendi birtokok birtoklását igazolja? Hát a Rend még olyan tárgyakat sem ad a tanításhoz, amelyek nem kerülnek költségbe, viszont el sem adható? Nincs kultúrérzékünk és kötelezettségünk, csak jövedelmi forrásnak kell lennie mindennek? Az iskolai és könyvtári stb. bizottság ülésein a mostani könyvtárpolitikával szemben azt javasoltam, hogy a könyvtári átalány 2/3 részét évről évre csak egy szak színvonalra emelésére használjuk fel évenként, mert siralmas állapotban vannak szakkönyvtáraink. Közvetlen főnökömnek azon megjegyzésére, hogy az én tervem nem valósítható meg, a bizottság az eddigi 43 Itt Lovas a győri bencés gimnázium múzeumi anyagának közgyűjteménnyé nyilvánítása körüli konfliktusaira utal. A győri gimnázium régiségtárának őreként ugyanis egyik fő célkitűzése a lelet anyag nagyközönség számára láthatóvá tétele volt. Mivel a bencés rend nem tudta biztosítani az ehhez szükséges feltételeket, már az 1920-as években napirendre került az ötlet, hogy a leleteket közgyűjteményi formában Győr városa gondozza. A rend ugyanakkor nem kívánt megválni múzeumi gyűjteményétől, miközben sem annak gondozását, sem fejlesztését nem segítette. Az évtizedeken át húzódó konfliktusnak végül Lovas Elemér Pannonhalmára helyezése, majd a múzeum államosítása vetett véget. Ld. ehhez Vida (1996); Perger (2012). 44 Kováts Arisztid (1891–1975) bencés szerzetes, 1939 és 1945 között a pannonhalmi bencés gimnázium igazgatója. Névtár (1987), 161, nr. 1231.
