Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
III. Régészet
256 Koncz Dániel Késő avar kori övszerelék Fellelésükkor az „akkutárolóban” egy plexiszalagra voltak felerősítve, egysze rű vasdrótokkal odakötözve, mind szakmai szempontokat, mind a puszta jó ízlést nélkülöző installációs megoldással. A belőlük rekonstruált övgarnitúra nemcsak hibásan volt összeállítva, hanem más, nem hozzájuk tartozó elemek is melléjük kerültek. A gyűjteményben jelenleg 12 késő avar övszerelék ismert: egy griffes övcsat, három áttört griffes veret, egy állatküzdelmi jelenetet ábrázoló nagyszíjvég, egy indás övbújtató, egy áttört liliomosindás kisszíjvég, két áttört indás kisszíjvég, két indás, pajzs alakú veret és egy indás lyukvédő.65 A leleteket bevonták valamilyen szurokszerű pasztával, feltehetően állagvédelmi szándékkal. Több helyen ebbe a pasztába nyomódva textilnyomat és ismeretlen eredetű ragasztóanyag nyomai találhatók. A veretek mellett talált írólapon kék tollal és ceruzával írt és rajzolt vázlat bizonyítja, hogy szakember határozta meg a garnitúrát. Később, Tomka Péter nyugalmazott győri régész látogatásakor derült ki, hogy ő maga volt a rejtélyes „kék ceruzás” szakértő, és Polán Hildebrand megkeresésére határozta meg a leleteket, hátha a tápi avar temető elveszett övvereteiről van szó. Kézzel írt és vázlatos rajzokkal ellátott jegyzeteiben taglalta, hogy az összeillesztett készlet nem lehet egyazon garnitúra része, hanem a szórványos leleteket öncélúan rendezték egy posztamensre, mintha az teljes övszereléket adna ki. Nemrégiben Boros Zoltán pannonhalmi levéltáros rábukkant egy értékes információkat tartalmazó levelezésre, amely 1964 februárjában zajlott Legányi Norbert főapát és Uzsoki András győri múzeumigazgató között. A levelezést Tibold Attila, a gyűjtemény akkori kezelője indítványozta, amelyet feltehetőleg előzetes szóbeli megegyezés alapozott meg. A főapát segítséget kért, hogy az avar „derékövet”, egy avar kardot és egy török kardot szíveskedjenek „megrestaurálni”. Az akkori Xantus János Múzeum igazgatója meleg hangú levélben tett erre ígéretet. Így fogalmaz: „Mint a Győr-Sopron Megyei Múzeumi Szervezet vezetője nemcsak a szakmai felügyeletet szándékozom ellátni Pannonhalmán, hanem, mint a Rómer Flóris által alapított múzeum régésze testvérgyüjteménynek tekintem, és a Főapát Úr kérésére minden esetben biztositom a régészeti tárgyak restaurálását és konzerválását.” 66 65 Leltári számuk: PFM.R.AVA.0007–0019. 66 PFL FL FH 20/1964.
