Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
III. Régészet
Beszámoló a pannonhalmi Régészeti Gyűjteményben végzett... 237 régészeti gyűjtemény rendezéséhez. A Czinárféle katalógus rendszere alapján elkészítette a teljes régészeti anyag leltárát, és megírta Pannonhalma környékének őskori történetét, benne feldolgozva, leltárszerűen beépítve az apátsági régészeti gyűjtemény anyagát. Az 1948ban elkészült kétkötetes gépelt kézirat, jelenleg a gyűjtemény leghitelesebb tudományos forrása. 28 A gyűjtemény feltérképezése során felismerte, hogy annak nyilvántartásai hiányosak és azt is belátta, hogy egészségi állapota nem teszi lehetővé a megkívánt munkát: „ [1940] aug. 3. A könyvtárak és egyéb gyűjtemények naplóinak közös sorsuk, hogy a buzgó kezdetnek nincs folytatása. Sok külső és belső oka van ennek. Külső ok pl. a gyűjtemény őrének másirányú nagy elfoglaltsága, esetleges megbetegedése, főként akkor, ha hosszú ideig tart a betegség és halállal végződik. Belső ok a hétköznapok szürkeségébe való elfásulás, mely a mindennapi munkában eltelő tennivalók közt nem talál feljegyeznivalót. Pedig sokszor adódnak olyan megfigyelési lehetőségek, intézkedések, amelyek, még ha hiba lett volna is a forrásuk, tanulságosak, vagy fejlődést eredményezve hasznosak. (...) Engem a betegség miatt állítottak a könyvtárral kapcsolatban levő régiségtár élére, egyben helyettes könyvtáros is lettem. Betegségem egyelőre nincs olyan stádiumban, hogy lehetetlenné tegye munkámat, de a teljes erőt kívánó munkakört teljes munkabíró embernél csökkentebb fokban tudom majd csak teljesíteni.”29 Szavaiból kitűnik, hogy új munkakörét mintegy végső feladatának tekintette, sejtve, hogy nem lesz ideje befejezni. Betegségével kap csolatos idegállapota, letargiája megnyilvánul munkáiban is. Akkurátus és precíz leírásai közé személyes, keserű hangvételű mondatok vegyülnek: „a pannonhalmi szerzeményi napló minden közelebbi megjelölés nélkül hozza ezeket: Urceus fictilis vetus, [ ~ régi agyagedény] a bejegyzés ideje 1852. szept. eleje. Miért is bíznak ilyen dolgot ilyen emberre? Most ezek után határozd meg melyik edényre állnak ezek a jelzők, miket közöl, Urceus nevet melyiknek adhatta? Fictilis, melyik cserépedény nem fictilis? Vetus, melyik régiségtár gyűjti a legújabb kor edényeit, csak ezeket? A görcs rántotta volna össze az illető kezét, mikor hozzáértés nélkül akart régiségeket lajstromozni!”30 Később ugyanazon az oldalon, egy mécses meghatározásánál írja: „ezekből itt a mécsest vesszük, vagy vennénk, ha tudnánk, melyikről van szó. Még szerencse, hogy nem írta be ennél is, hogy fictilis vetus. Isten éltesse a pannonhalmi gyüjteményt!”31 Ugyanott, egy 28 Uo.; Lovas Elemér [1948], Az őskor története. Benne régiségtárunk anyaga , I–II. PFK BK 650/ VI.6. Hibás jelzettel: Uzsoki (1965), 26.; Vida (1996), 319. E fontos, de lappangó kézirat Samo dai Évának és Boros Zoltánnak köszönhetően a közelmúltban került elő. 29 Lovas Elemér kéziratos gyűjteményi naplójának bevezető sorai a Chronica Collectionum lapjain: PFK BK 80/12. 84. Jegyzetekkel ellátott közlését ld.: Takács (2020). 30 PFK BK 650/VI.6. 323. 31 Uo.