Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
III. Régészet
Beszámoló a pannonhalmi Régészeti Gyűjteményben végzett... 235 Mitterpacher Lajostól, a Magyar Királyi Tudományegyetem igen híres természet törtnet-professzorától szerzett még életében, részben saját gondján és pénzén halmozott fel. (...) a fagyűjtemény 10 forint, régiségek bronzból, vasból, kőből 10 forint, 5 római lámpás 5 forint, egy hosszú germán kard 2 forint, két pár bronzkesztyű 4 forint...”17 Jellemzően ezek a vélhetőleg igen érdekes tárgyak vagy meghatározhatatlanok, vagy lappanganak, ahogy a gyűjteményi naplók jelölik az ismeretlen helyre keveredett leleteket. A gyűjteménnyel kapcsolatos leltározási problémákról és azok megoldásáról Czinár Mór így nyilatkozott a 19. század második felében: „ [Szeder] Fábiánunk jó 13 év leforgása alatt a gyűjtemény őrének feladatait is ellátta, oly módon, hogy két évig tanította harmadéves, filozófiát tanuló novíciusainkat a nyilvános tanári vizsga letételéhez szükséges tárgyakból; öt évig látta el a könyvtáros feladatát, és egész idő alatt, míg a főapátságban tartózkodott, ő irányította a konvent felső kertjének munkálatait. Ezért sem szabad csodálkozni, hogy utódjára az elvégzendő munkák nagyobb garmadáját hagyta, mint amit maga elvégzett. Hogy mi mindent kell elvégezni, nagyjából így sorolható fel: 1. minden egyes gyűjtemény minden egyes darabját összeírni termük, azok tárlói és rendje szerint. 2. ebből az összeírásból ugyanezeket a darabokat kivonatolva pontos ábécérendbe állítani, és így egy ahhoz hasonló repertóriumot készíteni, mint amilyennel a könyvtárat elláttam; hogy ha bármely tárgyról kérdés merül ne fel, egy percen belül biztosan megállapíthassa az őr, hogy az megvan-e a gyűjteményben avagy nincs, és ha megvan, tüstént megmutassa a helyét.”18 A kor színvonalához képest igen kiemelkedő munka ez, gyűjteménytörténeti különlegesség, aminek a bemutatása külön értekezést is megérne. Uzsoki András a pannonhalmi régészeti gyűjteményt ismertető cikkében így fogal maz: „tekintettel arra, hogy ez a múzeuminak nevezhető, katalógusszerű lel tárkönyv hazai viszonylatban (...) rendkívül értékes múzeumtörténeti szempontból, úgy gondoljuk, nem lesz felesleges, ha ismertetjük (...) a szakirodalomban eddigi tudásunk szerint nem került publikálásra.” 19 Az apátság régészeti gyűjteményének bemutatását és történetének felgöngyölítését az 1960as években a győri múzeumot igazgató Uzsoki Andrásnak köszönhetjük. Idézett tanulmánya segítségével nyomon követhetjük a gyűjtemény sorsát azokban az időszakokban is, amelyekről hallgatnak a belső keletkezésű feljegyzések. „Az 1860 -as években Sztachovics Remig (1812-1884) foglalkozik régészettel, a legszorgalmasabb kutatók egyike. (...) 1867-től kezdve hivatalból járja Pannonhalma környékét és megismerkedik a régészettel. 17 PFK BK 80/12. 3–4. Darvas Mátyás fordítása. 18 Uo. 7. Darvas Mátyás fordítása. 19 Uzsoki (1965), 20.
