Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
III. Régészet
Koncz Dániel Beszámoló a pannonhalmi Régészeti Gyűjteményben végzett rendezési munkákról A Pannonhalmi Főapátság több mint ezeréves története alaposan feldol gozott.1 Magyarország első apátsága, könyvtára, szerzetesi közössége, mond hatni az ifjú állam kulturális bölcsője lett. A környék múltja, a monostoralapítás előtti korok története a kezdetektől fogva foglalkoztatta az itt élő tudós szerzeteseket és a történészeket. Az első kutatásokhoz Szent Márton szü lőhelyének vitája adott lendületet.2 Feltételezések szerint 3 ugyanis Saba ria Sicca késő római település lehetett a mai Pannonhalma elődje és a szent va lódi szülővárosa. A 19. századtól kezdve aztán sokan és igen magas tudo mányos színvonalon kutatták Pannonhalma múltját. A hagyaté kokból, vásárlásokból és adományokból gyarapodó apátsági kincstár a régészeti ása tások megindulásával egyre figyelemreméltóbb anyaggal egészült ki. A szerzetesek kiküldetések, kirándulások alkalmával rengeteg érdekességet, emléket, értékes régiséget hoztak a főapátságba. Ezek nem egy esetben igen ritka kincsek is lehettek, mint például Rómer Flóris őskori kőgyűjteménye, amelyet a dán postával küldetett Pannonhalmára. Előfordult, hogy helyi gazdák, plébánosok szolgáltattak be véletlenül előkerült emlékeket, ahogyan a kisravazdi Hallstattkincslelet esetében is tették. A tervszerű ásatások, terepbejárások eredményei igen korán meg jelen tek a gyűjteményben, mint például a Récsei Viktor4 vagy Lovas Ele1 A teljesség igénye nélkül ld.: PRT, Mons Sacer, Paradisum plantavit . 2 Polán (1996), 273. 3 Pokorny (1867). 4 Récsei/Récsey Viktor nemcsak publikációiban, de kézirataiban is következetlenül használ ja vezetéknevét, ahogy a hivatalos iratokban is ingadozik írásmódja. Mivel a Névtár (1987), 116. az előbbi változat szerint írja, a tanulmányban ezt a névalakot használom, kivéve azt a publikációját, ahol ynal szerepel: Récsey (1897b).
