Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
III. Régészet
A pannonhalmi Gyümölcsoltó Boldogasszony... 203 Elemér által jelzett15 középkori település létét azonban szórvány jellegük ellenére is igazolhatják. A középkorra keltezhető egy földbevájt kemence is. Sajnálatos módon leletanyag nem került elő belőle, illetve a déli szélét egy későbbi temetkezés bolygatta. A feltárás során a templom gótikus előzményéhez köthetően öt falszakasz került elő, melyek közül egy a 2016-ban feltárt falszakasz templomon kívüli folytatása (9. kép), egy másik pedig a főhajó déli falának korai előzménye, melynek templomon belüli része szintén 2016-ban került elő (2. építési periódus). Ezeken túl feltehetően további támpillérek kerültek elő, ám ezeket sem kerülték el a későbbi korok, elsősorban az elmúlt fél évszázad bolygatásai, így kapcsolatuk a templom falával nem minden esetben figyelhető meg. A kőfalak mellett több téglafalszakasz is feltárásra került, melyek egy része feltehetően a török kori javítgatások, megerősítések része (3. építési periódus). A templom körüli temetkezés sírjai mind a négy szondában megfigyelhetőek voltak, habár egy-két kivételtől eltekintve mindegyik erősen bolygatott volt. Sok esetben csupán néhány csont és/vagy a koporsóra utaló némi famaradvány, illetve annak lenyomata utalt korábbi sírra. Legkorábbra az az öt sír keltezhető, amelyek a 4. kutatószondában talált – török kori pusztítások utánra keltezett, feltehetően valamiféle védmű részét képező – téglafalak alól, illetve azok által bolygatva kerültek elő. A többi sír nagy valószínűséggel a 18–19. századra keltezhető. Két temetkezés esetében kerültek elő jelentősebb mellékletek. Az egyik egy kislány sírja (10. kép), aki nek koponyájánál némi haj kíséretében a pártájának maradványai is előkerültek. A másik melléklettel rendelkező sír egy felnőtt nőhöz tartozott (11. kép), akit veretes ruhában, hajtűivel és vallásos jelentéssel bíró tárgyakkal helyeztek örök nyugalomra. A középkori és újkori templom a források és a feltárt emlékek alapján A templom első ismert írásos említésétől kezdve alaprajza tehát a 19. századig nem változott jelentősebb mértékben (2–3. építési periódus). Az elmúlt évek régészeti kutatásai alátámasztják ezen információkat. A templomnak 2016-ban és 2019-ben is kerültek elő egykori kő- és téglaelőzményei, 15 Lovas (1937).
