Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
III. Régészet
202 Léhner Zita Mindhárom esetében megfigyelhető volt a koporsó nyoma. A mellékletek alapján a sírok a 18–19. századra keltezhetők, de elhelyezésük miatt minden bizonnyal az 1870-es évekbeli átalakítások előttre kell datálnunk őket. A korábbi kutatások során feltételezett Árpád-kori megtelepülésre csupán néhány szórvány cserépbogrács-töredék utalt. Próbafeltárás 2019 A templom környezetének felújítása miatt a templom körül is munkálatokat terveztek.13 Ezt megelőzendő régészeti kutatásra, próbafeltárásra került sor, amelyet 2018-ban geofizikai kutatás14 előzött meg. A geoelektromos és talajradaros méréseket a templom északi, nyugati és déli előterében végezték, amelyek célja a középkori pincerendszer minél alaposabb megismerése mellett a templom középkori előzményéhez tartozó újabb falszakaszok feltérképezése volt. Az ARES II típusú egy-ötcsatornás geoeletromos mű szerrel feltérképezett 250 m2-es terület felső 1 méteres mélységben a bolygatott talajviszonyok miatt jelenséget nem tudtak megfigyelni. 235 cm-es mélységben jelentkeztek először pincékhez köthető jelenségek, némelyiket 4–5 méteres mélységig sikerült azonosítani. Ezek között be omlott vagy részlegesen betöltött szakasz is kirajzolódott. A MALA GX 160 MHz-es antennával végzett földradaros mérés eredményeként a felső 1 méteres mélységben csupán elvétve tudtak régészeti jelenséghez köthető reflexiókat azonosítani, melyek alapján a középkori templom falszakaszai is kirajzolódnak. Lehetséges falszakaszt a templom déli oldalán, a mostani templom déli oldalával párhuzamosan jelentkező reflexió jelölhet. Ezen kívül azonban a templom korábbi periódusaira más adatokat nem tudtak kinyerni a mérési adatokból (2. építési periódus). A próbafeltárás kutatóárkait a geofizikai felmérések eredményei alapján ígéretesnek látszó helyszíneken jelölték ki. A kutatás során négy kutatóárok került kialakításra ( 5. kép ) . A mai napig tartó, több évszázados jelenlét a területen azt eredményezte, hogy a korábbi rétegek, objektumok szinte kivétel nélkül bolygatottak. A legkorábbi leletanyag az Árpád-korra keltezhető, ám ezek csupán másodlagosan előkerült, szórvány cserépbogrács-töredékek voltak. A már Lovas 13 RFMTM Pannonhalma, Templomdomb Próbafeltárás 2019. Jelentés. Nyilvántartásba vétel alatt. 14 RFMTM Vizsgálati dokumentáció régészeti geofizikai kutatásról. Nyilvántartásba vétel alatt.
