Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
III. Régészet
184 Varga Máté minőségében nem tükröződik vissza, hiszen csak aprópénzek kerültek elő. Az előkerült 70 darab érme nagyjából fele külföldi veret, egy kivételével a mai Ausztria területén készültek. Az érmék másik fele a Magyar Királyság verete. Az Árpádkort viszonylag kevés érme képviseli, azonban a ké ső középkorból már többet ismerünk. A legtöbb érme a 16. századból, a kolostor fennállásának utolsó évtizedeiből származik. A teljes leletanyagot figyelembe véve I. Ferdinánd érméit találjuk meg legnagyobb számban. A 2016os feltáráson 18 összetapadt érme (rolni) került elő, amelyek között I. Ferdinánd ausztriai egyoldalú pfennigjeit találjuk meg, valamint salzburgi, szintén egyoldalú vereteket. A feltárásokon talált éremanyagot más ásatások (kolostorok és templomok) anyagával összevetve azt látjuk, hogy még a korai alapítású egyházi in téz mények anyagában is kevés Árpádkori érme szokott előfordulni. A pénz forgalom szinte mindenhol az Anjou időszak végén lendült fel, és jellemzőek a Zsigmond király által kibocsátott érmék, főleg a kisebb értékű parvusok és quartingok. A 15. századi uralkodók rendszeresen képviseltetik magukat néhány verettel, 16. századi vereteket főleg Somogyváron, Kapos szentjakabon és Balatonszemesen találtak. A kaposszentjakabi anyaghoz hasonlóan szintén sok ausztriai és salzburgi egyoldalú pfennig talál ható a somogyvári anyagban. A 13–14. századi bécsi denárok szinte mindegyik anyagban előfordulnak, hasonlóan a bajor aprópénzekhez. Az Aquileiai Érsekség veretei megtalálhatók a somogyvári, balatonszemesi és balatonszárszói anyagban is, de hiányoznak Kaposszentjakabról. Jellemzően alacsony a korabeli hamis érmék aránya. Általánosságban elmondható, hogy mindegyik leletanyagban az aprópénzek dominálnak, és két kivételtől eltekintve hiányoznak az értékpénzek (aranypénzek, nagyobb értékű ezüstpénzek), aranypénz csak Somogyváron és Balatonszemesen került elő.
