Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
III. Régészet
Varga Máté A kaposszentjakabi bencés apátság ásatásain (1960–2016) előkerült középkori és kora újkori éremanyag Bevezetés 1 A Kaposvár keleti szélén található kaposszentjakabi bencés apátság területén az első régészeti feltárásokat Nagy Emese vezette 1960 és 1996 között.2 A feltárások ekkor a monostor, az apátsági templom és az ettől északra található nyolcszög alaprajzú templom területére terjedtek ki. Az apátság területén újabb ásatások 2013–2014ben3 és 2016 ban4 folytak, mindegyik alkalommal Molnár István vezetésével. Ezek a kutatások részben hitelesítő szándékkal, részben új területek feltárásával, de továbbra is az apátsági templomra és a monostorra, illetve a monostortól délre lévő részre szorítkoztak. Az eddigi feltárásokból bizonyossá vált, hogy a Várdomb már az őskorban (mészbetétes edények népe kultúrája), majd később a római korban is lakott volt. A késő római korból, főleg a 4. századból származik az a közel 150 darab érme is, melyeket majd egy külön tanulmányban elemzünk. Egy korábbi cikk ben már röviden kitértünk erre a leletcsoportra,5 azonban most a teljes középkori és kora újkori éremanyagot szeretnénk közzé tenni. A római kori, középkori és kora újkori érméken kívül előkerült még egy I. Ferenc József 1 Az apátság a történeti irodalomban zselicszentjakabi apátságként jelenik meg, tanulmá nyomban azonban a régészeti irodalom gyakorlatát követve a kaposszentjakabi megnevezést használom. A cikk elkészítésében nyújtott segítségért köszönet illeti Molnár Istvánt, Horváth Pétert, Csernák Bálintot, Tóth Csabát, Tóth Szilárdot, Pusztai Tamást, Nagy Zsoltot és Szigetvári Krisztiánt. 2 Nagy (1973); Az 1960 as években előkerült érméket valószínűleg Gedai István határozta meg, aki több éven keresztül munkatársként vett részt az ásatásokon. Az ő meghatározásait néhány helyen pontosítottuk. 3 Molnár (2015). 4 Molnár (2017). 5 Varga (2018), 290–291.
