Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
III. Régészet
Miracula fontis 163 jelentőségére a későbbiekben még visszatérünk. Összegezve tehát, a gyűrűn nagy valószínűséggel a vízfakasztási csoda korszakban bevett sémák szerinti ábrázolását láthatjuk. Itt jegyezzük meg, hogy a fentebb említett bal kar vagy ruha kérdése is érdekes lehet, minthogy utóbbi esetében lehet akár pallium megjelenítése is, pontosan azonban ez nem dönthető el. 14 Az ábrázolások értelmezésének problematikus voltában óvatosságra int többek között a Ságvár Tömlöchegy késő római temetőjéből származó töredékes ládikaveret (vagy szíjveret?) egyedi Lázár feltámasztása jelente, melynél a Krisztus jobb kezében tartott „kígyószerű” tárgy azonosítása évtizedek óta eltérő interpretációkat szül. 15 Táblakép 1. Bronz gyűrűtöredék fényképe és rajza (ismeretlen lelőhely, [Baranya megye?], magángyűjtemény) 2. Bronzgyűrű fényképe és rajza (Gyulafirátót, Laczkó Dezső Múzeum (LDM 55.241.4.), fénykép: GyőrffyVillám Zsombor – Diriczi Alice) 14 Egyes attribútumok jelenlétének meghatározása fontos szempont lehet, minthogy több ábrázolás „homogén” jellegéből fakadóan eltérő megoldást is takarhatnak. Erre példa akár Mózes és a Lázárt feltámasztó Krisztus alakja, akik mindketten gyakrabban a pálcát felemelve tartják, így a sziklatömb vagy Lázár holtteste (sírja) nélkül kevés támpontunk van a jelenet meghatározására. Akadnak olyan esetek, amikor pálcás alak egyszerűen magában, más attribútumok nélkül jelenik meg, mint „ csodatevő ” („ Wundertäter ”) – ld. a Köln St. Severinből származó kék fondo d’oro medalion figuráját: Ristow (2007), 378. (Kat. Nr. 277, 35. tábla / b kép). 15 A témában legut óbb ld.: Nagy (2014b), 203–206., 216. (18. kép).
