Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
I. Közlemények
Oklevelek Szent István korában 17 vannak mind Szentpétery, mind Kristó, mind Huschner – olykor köztörténeti – megállapításainak vonatkozásában. Nézzük egyenként ezeket! A) Ha Heribert C azonos Heribert kölni érsek, főkancellárral, akkor magyarországi jelenléte még 1002. évi politikai bukása előttre, tehát az 1000–1001. évekre tehető, ekkor írhatta meg a pannonhalmi kiváltságlevél eredeti példánya mellett a ma ismert pécsváradi oklevélben nyomokban fellelhető diplomát. Ezek szerint ekkor már valamilyen egyházi intézményt, bizonnyal apátságot alapítottak a Vashegy tövében. Ez viszont azt jelentené, hogy nemcsak az oklevélben szereplő 1015i dátum hibás, hanem téves Kristó Gyula azon elképzelése is, miszerint a DélDunántúl jó része (és így Pécsvárad is) 1008/1009 ig nem tartozott az Árpádállam közvetlen irányítása alá, hanem a kavarok egyik törzseként azonosítható fekete magyarok területe volt, akiket erővel kényszerített István királyunk a kereszténységre, és alapította meg számukra a pécsi püspökséget. 28 B) Ha nem hiszünk Huschner elképzelésében, hogy Heribert C azonos az egykori német érsekfőkancellárral, hanem annak a leginkább Szentpétery Imre nevéhez köthető kutatói álláspontnak van igaza, miszerint egy egyszerű írnokról van szó, aki 1002ben hazánkban telepedett le, és folytatott oklevélírói tevékenységet, akkor érvényben maradhat Kristó Gyula fekete magyarokkal kapcsolatos lokalizációja, és igazak lehetnek a Pécsvárad alapítása kapcsán a ma ismert oklevélben és a Pozsonyi É vkönyvben szereplő dátumok is (1015. évi alapítás, 1038. évi felszentelés). Nem mélyedtem el Wolfgang Huschner nagyszabású művének németországi fogadtatásában, tudok a fő papok és nótáriusok megfeleltetésének (így a Heribert érsek – Heribert C identifikációnak) néhány kritikusáról is, 29 a Pécsváraddal kapcsolatos, e pontban megfogalmazott rekonstrukció szintén a német professzor modellje ellen szólhat. C) Végső soron érvényes maradhat mind Kristó, mind Huschner elképzelése, amennyiben azt feltételezzük, hogy a birodalmi politikából kikerült Heribert kölni érsek , azaz Heribert C írnok 1015 ben Magyarországon járt, és egykori, évtizedekkel korábban megtanult és alkalmazott diplomatikai fráziskészletét felhasználva megírta István király kérésére a pécsváradi apátság – a mai szövegállagból már csak nyomokban kimutatható – alapítólevelét. Ennek valószínűségét 28 Kristó (1985), 11–17. 29 Ld. pl. H offmann (2005), 435–480.
